Soha nem látott tudásbázis az internet széltehosszában megvalósult(!), nyitott kapukat döngetsz. Már a kezdetek kezdetén, amikor az internet még csak egyetemközi hálózat volt, akkor is a tudáscserét szolgálták. Ma, szinte bármelyik húzóágazathoz kapcsolódó információt megtalálod a világhálót, némi keresés után. (Személy szerint még középkori kódexet is találtam a neten.) Az, hogy ezek nem rendezettek, nincsenek egységesen központosítva több oka van:

1. Minden kutatóintézet védi a saját érdekeit és bevételiforrásait, nem járul hozzá, hogy pl. épp magyar földön legyen egy olyan szervezet, ami az ő anyagait szórja szét a világnak. (De egy magyarnak se jutna eszébe amerikaiakra bízni kutatási és egyéb anyagait, önként.) A tudás ma a legnagyobb üzlet, nem fog senki kidobni az ablak milliárdokat, főleg szép eszmékre nem.

2. A központosításnak hátránya a deadlinkek felderítése. Már a 90-es évek elején is ez volt a legnagyobb gond az internettel, ma is ez maradt. Több adminisztrációt érint a dolog, mint amennyit érne a rendezés többlete. Ellenben az egyes vezető csúcsszervek már hierarchikusan képesek kezelni a problémát, ezek megvalósulását láthatod a mai interneten. (Ha megtalálod egy tudomány vezető nemzetközi fórumát a neten, gyorsan hozzájutsz minden fontos, számottevő linkhez, ami csak kellhet..)

3. Tudásbázisok internetes könyvtárak nélkül is létrejönnek, létre kell jönniük, hiszen a tudományos világban ma már senki nem képes önálló kutatásokat végezni, azokat finanszírozni. Sokkal tipikusabb a több szervezet, társaság által megvalósuló, összehangolt kutatás - és ez csak növekedni fog. Ezek termelik a saját tudásbázisukat, ezekkel házalnak, élnek tovább.

4. Nincs mód az információk hitelességének ellenőrzésére. Csak a Sun cég által patronált szervereken TB nagyságrendű információ van elhelyezve, ami a Széchenyi Könyvtár többszöröse - összehasonlításképpen. Melyik "balga" lenne az, aki ezt mind ellenőrzi?! Emlékeztetnék egy mondásra: "Az élet véges, a könyvek száma végtelen.." Az információk rendezését már nem is említem.

5. Nemhogy nem áll rendelkezésre még olyan technológia, ami mindenki számára elérhetővé tenné a multimédia alkalmazását, felhasználhatóságát az interneten (vagy más közegen), avagy az integrációját a hipermédiába; de azt se tudják megmondani, hogy mit értenek a fogalmak alatt. Sokkal inkább divatszavak ezek, a jövő fantazmagóriái, mint létező, kézzel fogható definíciók. (Csak a multimédiára ismerek 10-nél több, szöges ellentétben álló fogalomrendszert..) De gyorsan végiggondolhatod, hogy hány helyen található videokonferenciára alkalmas berendezés, milyen minőségi paraméterekkel, hány helyen lehet fogni egy digitális duplex videocsatornát?! (A cseh példa az első olyan lépés - 64Mbites Sulinet -, amely ezt egyáltalán meg tudja alapozni Európában, de még ez sem lesz alkalmas megfelelő szinten a feladat ellátására.) Mivel a beruházások szintén igen drágák egy ilyen sávszélesség eléréséhez, ez sem fog 4-5, de 20 alatt is nehezen megépülni - főleg a távközlési cégek belső fejlődési ütemével együtt. Arra aztán végképp nincs mód, hogy korábban milliárdokért megépített technológiát leváltsunk egy az előzőbe nem épülő rendszerrel. Ennél drágább aztán végképp nincs.

6. A tudományágak száma potenciálisan végtelen. Csak az informatika (a legújabb tudomány) területén 4-500 résztudományág van, fizikában ennél is több, történelem, politológia újabb számtalan. Ki tudná az összeset összefogni. Még egyetlen területét is igencsak bajos lenne (pl. az informatikáét szinte lehetetlen, annyira szerteágazó). Ettől függetlenül a törekvés, ami az egyszerűsítéseket célozza meg, rossz nem lehet - csak éppen l'art pour l'art problémának érzem ebben az esetben.