Arany-Tóth Katalin

A SZERELEMHEZ

Táncoltam a tavaszban,
a kikelet madárdallamában,
fürdőztem hajnali harmatok
frissítő párájában.

Dúsan virágzó hársfák tövében
szelíd álmokat szőttem a széllel,
bódultam az illat mámorában,
köréd fonódó, lázas szenvedéllyel.

Újjá születtem benned:
elnyújtóztam a fényselymű nyárban,
ahogy zsenge pázsit zöldje éled
az anyaföld oltalmában.

Együtt szálltam veled, s a Fénnyel,
(a tisztulni vágyó reménnyel)
de lelkemre ólomeső hullott,
s beborított fojtó sötétséggel.

Most gyom fedte utakon bolyongok
– fáradnak vállamon az évek –
távolodnak léptemmel a Sorsok
(megtört már markomban az élet).

Arany-Tóth Katalin Kitárt karokkal (2007)

aranykati.blogspot com