"Megint egyszerre tagadsz, és állítod ugyanazt, amit tagadsz."

 

Nem egészen, csak nem akarod megérteni a különbséget:  te a hang kapcsán rendszerint KIZÁRÓLAGOS értelmezést kísérelsz meg, mintha mindig egy dologhoz kötődne. 

 

Ellenben én meg folyamatosan azt hangsúlyozom hogy alkalmi szerepe van a hangnak a szóban, ami változó hogy éppen adott esetben most micsoda ez, tehát nincsen egységes "jelentéstartalma",  és eleve nem véletlenül írtam idézőjelbe a dolgot.  

 

Az NY is csak alkalomszerűen lesz közösíthető nyúlással, és kismillió esetben köze sem lesz a szónak ehhez egyáltalán.   De az NY is hangutánzásként felhasznált hang, ami MINDEN hangunkra igaz, és a nyúlós képlékeny dolgok valóban NY szerű hangot adhatnak ki, így nem véletlenül ez van a nyúlós szavakban.    Véleményem szerint itt is ott van a hiba elkövetve, hogy ezt MINDENRE rá akarod aggatni, és oda is belebeszélni ahol ennek aztán a világon semmi köze.  Az írásban lévő szavak és toldalékok egy része is ilyen, és ezekre mindjárt ki is térek.  

 

Tehát egy macska NYÁvogásában semmi nyúlás nincsen például, semmivel sem nyújtottabb a közlésmódja, mint úgy bármilyen más állatnak úgy általában.   Sőt, egy kutya, kecske, ló, tehén sokkal hosszabban és nyújtottabban kommunikál, mégsincs sehol nY hang, persze mert mind hangutánzó szó:   U-gat,  NYER-ÍT,

MEK-eg,  BŐ-g, és NYÁ-v-og.   Ez csak egy hangutánzó kifejezés, semmi sem nyúlik itt sem.!  Miau, mau, nyau, nyá,  ezekkel hasonlítunk egy nyávogást, mert erre emékeztet a hangja, és ez csak ennyi. 

 

Tányér, tenyér:  egyik sem nyúlós, ezt hagyjuk.   A kenyér sem a nyúlóssága okán kenyér, ez is KANY gyökű szó, és itt is a kanyar fogalma van a szóban.  Eleve a KANY gyökben nem nyúlósság van, az egyenestől való elfordulásról van szó és kész.  Ha Béla az autójával befordul jobbra akkor bekanyarodik, de nem fog nyúlós lenni semmi sem, az autója sem fog meghosszabbodni, egyszerűen arról van szó hogy elfordul, ez a gyök lényege, a  köríves mozgás.   Ez alól amúgy a KONYUL szó már kivétel lesz, itt nem véletlen fejezzük be így a szót.   

 

A NYAK is kanyarértelmű szó, gyökfordítva KANY.   Ettől függetlenül nyúlhat is a nyak. 

A NYÚL-vány szóban nem a VÁNY  fejezi ki a nyúlás fogalmát hanem az alapszó.))   Ilyenekkel ne jöjjünk már ha lehet.  Különben is nemrég bemutattam hogy a szó végi VÁNY és VÉNY forma a VAN létigével közösíthető,  ez teljesen egyértelmű, már-már tagadhatatlanul meglátszik. 

 

Nagyjából két hete írtam le ezt a  2311.  sorszámú hozzászólásban ugyanitt.  Olvasd el !

 

TANÍTVÁNY:   TANÍTVA VAN  ----   és nem nyúlik meg

KÉRVÉNY:      KÉRVE VAN    -----  ez sem nyúlik meg.   Bár tegyük hozzá az elbírálása a kérvényeknek...))...

REJTVÉNY:     REJTVE VAN-------   ugyan mi a lófasz nyúlna itt meg?....

BEADVÁNY     BEADVA  VAN -----  és nem nyúlik semmi, ez a vány az a VAN szó értelmét hozza a szóba. 

 

A nyúlvány szónál is ugyanez a helyzet, az alapszó "nyúl" jelenti a nyúlósságot, a szó végi VÁNY az VAN jelentésű,  NYÚLVA VAN a nyúlvány.   A SZABVÁNYOK meg szabva vannak, itt sem nyúlik semmi sem...