Annyira nem tudja csapdázni az elektromos töltést, mert az nem csak úgy magában van (bezárva a részecskébe), hanem a kökcsönhatási mezője is jelenti őt. A gravitáló tömegre is ezt lehet mondani. Ebben hasonlóak. A fekete lyuk bekebelezi az elektromos töltés központi objektumát, a részecskét, de maga a mezeje kint marad. Olyan, mintha duplikáltan lenne, és problémás is ez, mert akkor most hol is van a tömege? Bent a fekete lyukban, vagy kint? Kint ugye az elmélet szerint van energiaimpulzus-tenzora, ami ott helyben gravitáló tömeget jelent. De a tömege bentről is gravitál. Ehhez a dilemmához amúgy nem is kell fekete lyuk. Rakjunk egy kis helyre jó sok egyféle elektromos töltést (ha tudunk), ott lesz a tömege, egyszer, gravitál, de a körülötte lévő elektromos mező energiaimpulzus-tenzorának is van gravitációs hatása az ált.Rel szerint, másodszor. Nem tudom mit mondanak erre a nagyokosok, de kíváncsi vagyok. Azonban van egy olyan dolog, hogy nagyon nehéz lenne annyi egynemű töltést a taszítás miatt egyhelyre tenni, hogy észrevehető gravitációs térgörbítő hatása legyen. De ez nem oldja fel az elméleti dilemmát. A kérdés nyitott, és felhívja a figyelmet, hogy vajon mennyire illik bele az elektrodinamika az ált.Rel-be. (már erről is beszéltem pár éve)