ha valami módon sikerül összeboronálni a QFT-t az áltrellel.

 

Az eddigiek alapján valami egészen különböző lehet a megoldás.

Newton sem Ptolemaiosz köreire építette a gravitáció elméletét.

Einstein is új alapokra helyezte a témát.

 

 

A gauge/gravity dualitások irányzatai

 

Vegyünk egy térben mozgó harmonikus oszcillátort, na de görbült téridőben.

Az oszcillátor a pillanatnyi lokális rendszerben dolgozik.

Viszont a távoli megfigyelő szerint anharmonikus.

 

Az a probléma, hogy az elektromágnesesség nem térbeli mozgás.

A mező mozgásegyenlete a belső térre vonatkozik.

Na de éppen ennek a belső térnek a lokális szimmetriáját biztosítja a gauge invariancia, egy csatolt mezővel.

Susskind azt ígérte, hogy az áltrel előadásokon kitér erre is, ha marad rá idő. Nem maradt.

Nem mondta el, hogy a téridő görbülete milyen viszonyban van a vektorpotenciál (csatolt foton mező) szimmetriájával.

 

Mindenesetre a wikipedia tartalmaz görbült téridőben érvényes elektrodinamikáról szóló részeket.

De az nem a QED.

 

 

És ha már szóba került a kovariáns derivált által csatolt mező, ejtsünk szót a csatolási állandóról.

(De ennek utána kell néznem, mert csak halványan emlékszem.)