„Valamint még mindig úgy tartom a mély elgondolásaim alapján, hogy a gravitáció nem kvantumosítható. Szerintem a természet ilyen, és nem feltétlen van olyan, képletekbe tömöríthető elméleti leírás, ami egyszerre tartalmazza a mikrovilági kvantumosságot, és a makrovilági gravitációt. „
Szász Gyula bácsi szerint, a gravitáció is töltésekből ered, ahogy az elektromos töltések. Ennél fogva a taszító gravitációs töltések is léteznek. Az elektromostól annyiban különböznek, hogy az azonos előjelű töltések összegződnek, a különbözőek semlegesítik egymást. De mivel minden elemi részecske elektromos és gravitációs töltéseket hordoz, kötésbe kerülhetnek egymással az erősebb elektromos töltésük miatt.
„A két előjelű gravitációs töltések hozzák a tömegnélkülinek tűnő neutrínókat, νe = (e,p) és νP = (P,E) létre, 0.703 10-13 cm és 0.383 10-16 cm nagysággal. Az elektron és a pozitron nem tud egymáshoz közelebb kerülni, mint 0.703 10-13 cm, a proton és az elton nem tud közelebb jutni, mint 0.383 10-16 cm. Az elektron és a pozitron, ill. a proton és az elton nem tudják egymást megsemmisíteni.”
A megmaradó töltések teszik „kvantumossá” a kölcsönhatásokat, a Lagrange multiplikátorok, pedig időben „tartósítják”az együttműködésüket.
