"Olyan mintha szabott lenne"

 

Hát de az nem csak olyan mintha...  Az már szabva is van.))

 

A NADÁLY-nak tudjuk a gyökét, írtam is.  Hát a NÁD a szótő, ez a lényeg.   Vízinövényként köze lehet a vélhetően még ennél is ősibb egyik "VÍZ" értelmű ősi gyökhöz, a NA formához.  Ugye sok folyó neve ér így véget, meg pataké.  Meg jó pár vízzel közösíthető tárgy is.  KAN-NA például.  Ez is KÁNY gyökkel indul, majd az ősi víz NA a folytatás.  És ez is bingó, mert a locsolókannák csöve kanyargó + víz van benne.

 

Vagy épp a DOLI-NA  szó vége is víz.  Ugye ez alapvetően egy víznyelő, DŐL a víz belé ! 

 

"A toldalékok maguk is gyökök"  

 

Ez észrevételem szerint eddig részben igaz.  A két és háromhangos toldalékoknál fordul elő, hogy meg is találjuk az értelemadó gyököt, ezen a fronton esik meg az is hogy egyet is értünk ilyenkor.  Ezeknél a többhangos toldalékoknál valóban igazolható több esetben hogy ezek gyökök is egyben.

 

Az egy hangos toldaléknál viszont én eddig ilyet igazolni nem tudtam még, egy melléknévképző S hang nem milyenséget fog kifejezni szó elején és közepén.  Egy T hang ami múlt idő is lehet, meg tárgyeseti toldalék is lehet, ez is csak szó végén értelmezhető. 

 

Porol és porol-Ó.   Ez az Ó ami itt főnevet képez, máshol nem lesz értelmezhető ezen szerepe.  Főleg hogy az Ó hang már önmagában is RÉGI dolgot jelent.   

 

Egy N hang szóvégén helyhatározó toldalék is lehet:   TETŐ és ebből lesz TETŐN.    De ez az értelmezés a helyhatározó ragozást leszámítva máshol értelmezhetetlen lesz.  

 

A VÁSZOLY-VAZUL ügyben jól írod, a VÁSZOLY az eredeti változat, sőt még antikabb lehet a VÁSZOL  forma.  A királyi jelentést már később toldhatták a névhez.   Erre van egy érdekes verzióm, mert már többször megfigyeltem hogy keresztnevek képzésekor a gyökfordítás jelensége gyakoribb, mint úgy általában.   Talán a megkülönböztetés okán.  

 

Lehetséges hogy ez a LOVÁSZ  szóból keletkezett.  Vászoly néven település is van Magyarországon, és őrzi az eredeti magyar hangalakot a település neve...