egyrészt nem is értem honnan szedték az sh szókezdő szavakat h az urali nyelvekben lennének
(ha az apad az száraz jelentés lenne, akkor ott van a kaukázusi Abkhaz aба ɑbɑ mint száraz. (az is finnugor képzés?))
(és be lett mutatva az indo-európai apad az ebb IE apo-)
[DRY] http://northeuralex.org/parameters/509#2/51.0/-2.1
[DRY UP] http://northeuralex.org/parameters/703#2/51.0/-2.1
másrészt láthatóan összefügg a szik(kad), aszik, szárad
aszik [13. század közepe] Ősi, ugor kori szó, vö. vogul taš- ’szárad’, osztják sos- ’ugyanaz, száraz lesz’. A szó az ugor alapnyelvben *as - ’szárad, aszalódik’ alakban élhetett, és esetleg óiráni kölcsönzés lehetett.
szik [1055] Bizonytalan eredetű. Esetleg ősi, ugor kori szó, vö. vogul cik, sä ’só’. Az ugor alapalak *cZkk ’só’ lehetett. Az ugor szó talán ősiráni átvétel, vö. oszét cś , cśn ś ’só’
száraz [1227 tn., 1416 u.] Ősi, finnugor kori szótő magyar képzéssel, a tőre vö. vogul s•r- ’szárad’, s•rl- ’szárít’, osztják sor- ’szárad’, zürjén sur- ’kiszárad’. A finnugor alapalak *sar - ’szárad’ lehetett.
és ugyanúgy látható a sz (csak éppen az uraliban és altaiban nem, ahol mindkettőben kh-ra változott)
a szláv szukh-
Welsh sych sɪχ
Spanish seco seko
French sec sɛk
Hokkaido Ainu sak sak
Northern Yukaghir силнай silnaj
távolodva a baltikumban és kamcsatkán a cs-, az arabban dzs-
és a kurdban z zuwa zʊwa
