Kételyek a kormányzati tisztikar felállításával
kapcsolatban
2000. április 11., kedd, 7.20

A kormányzati tisztikar felállításának terveiről hivatalosan egyelőre
egyedül a belügyi tárca képviselője nyilatkozott, szerinte az nem a
kormány alá rendelt csapat lesz. Egyes ellenzéki politikusok és
titkosszolgálati szakértők egyaránt aggályosnak tartják az
elképzelést.

Mint arról szombati számunkban beszámoltunk, néhány száz fős elit
tisztikar felállítását tervezi a kormány. A különféle fegyveres erők és
testületekből pályázóknak el kellene végeznie azt a feladatot is, amelyet a
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter esetenként meghatároz
számukra. Az úgynevezett kormányzati tisztek hat hónapra más
fegyveres szervekhez is áthelyezhetőek lennének. Az elképzelések
szerint a felmentett kormányzati tiszteket legfeljebb öt évre rendelkezési
állományba lehetne helyezni.

Információnk szerint az előterjesztést a honvédelmi tárca koordinálja a
belügy és az igazságügy, valamint saját tervezetének felhasználásával.

A Belügyminisztérium főosztályvezetője, Zsinka András lapunknak
korábban úgy nyilatkozott: a kormányzati tisztikar nem a kabinet alá
rendelt csapat lesz, hanem a "fegyveres és rendvédelmi főtisztviselők
csoportja".

Egy lapunknak nyilatkozó, magát megnevezni nem kívánó titkosszolgálati
szakember véleménye szerint a kormányzati tisztikar létrehozása akár
pártpolitikai érdekeket is szolgálhat. A szolgálati szabályzatok, illetve a
vonatkozó törvények ugyanis jelenleg nem adnak felhatalmazást arra,
hogy a szigorúan hierarchizált alá - fölérendeltségi viszonyok szerint
bármilyen civil vagy hivatásos személy utasítást adóként beavatkozzon
egy fegyveres szerv parancsuralmi rendszerébe.

A titkosszolgálati szakember úgy látja, hogy a teljes körű parancsnoki
felelősségvállalás megkerülésére, a magasabb vezetők jogkörének
csorbítására irányul a törvénymódosító javaslat.

Az, hogy a kormányzati tiszt a kancelláriaminiszter által meghatározott
feladatokat is köteles végrehajtani, nem csupán annyit jelent, hogy
kötelező érvényű közvetlen politikai döntést kell közvetítenie - adott
esetben szolgálati feljebbvalójának -, hanem "fordított
információáramlásra" is lehetőséget ad. Ez pedig akár egy újfajta "besúgói
rendszer" kialakítását is jelentheti.

A kormányzati tisztek áthelyezhetősége a társszervekhez egyirányú
mozgást vetít előre. Vagyis a megbízható, elsősorban operatív vezetői
tapasztalatokkal rendelkező személyeket politikai megbízottként
vezényelhetik olyan területre, amelynek "rendbetétele, felügyelete" a
kormány szerint indokolt. Képtelenség ugyanis, hogy például börtönőrt
irányítsanak rendőri vagy éppen hírszerzési területre, míg fordítva ez
teljességgel elképzelhető.

Lányi Zsolt, a parlament honvédelmi bizottságának kisgazda elnöke nem
kívánt állást foglalni a kormányzati tisztikar felállításáról, mert az
elképzeléssel kapcsolatos konkrétumokat nem ismeri. Úgy vélte
ugyanakkor, hogy most a haderőreform végrehajtása a legfontosabb
feladat, minden más másodlagos. Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság
szocialista alelnöke szerint ez a terv a Fidesz klientúrájának további
kiépítését szolgálja. Szerinte csak egy gond van ezzel: ellentétes a
honvédelmi szolgálati törvénnyel és vélhetően az alkotmánnyal is. Hiszen
a fegyveres erőknél szigorú hierarchikus utasítási rend van, amit ez az
elképzelés alapvetően borítana fel. Mécs Imrét, a honvédelmi bizottság
szabad demokrata tagját megdöbbentette a kormányzati szándék. A
szabad demokrata politikus úgy látja, a cél a miniszterelnök személyi
hatalmának további növelése, amely már így is erősebb mint az kívánatos
lenne.

Mécs szerint a szándék az, hogy már most meghatározzák, kik irányítsák
a fegyveres erőket a következő kormányzati ciklus alatt. Az így kinevezett
tisztikar ugyanis gyakorlatilag elmozdíthatatlan lesz. A szabad demokrata
politikus szerint mindez mélyen antidemokratikus.

(Népszava)