Sokan ajnározták-én is..Aki belűlről látta a sereg működését,az láthatta-amit a járművek nem kaptak meg gondoskodást-ellopták,nem is akarták,minek az,megy ez anélkűl is-azok a járművek közűl messze a Csepel birta legjobban a gyűrődést..

A fényes kocsik,az igen,arra költöttek rendesen-a többi  technikára-nem annyira..tehát a Csepelekre szinte semmi nem jutott.

Néha,ha gondos gazdája volt,aki kisirt,szerzett,lelopott,megoldott dolgokat..meg beépitette maga-egyébként.. a nagy nulla volt ott minden-ujabb gépekre sem szivesen költöttek,nem hogy egy ősöreg Csepelre..csak hajtották,leginkább ütve-vágva,vadállat módjára..

Ezt a rideg bánásmódot mi más birta volna-szinte nulla ráforditással üzemeltetni,ha meg kidőlt,úgy is régi volt már..

Minden korszerűtlenség,ridegség ellenére én kedveltem-olyan helyeken is mentűnk vele,mi is csak csodálkoztunk..

Miénk volt a HT 54-91.. olyan állapotú volt,civilben ott helyben agyonlőttek volna miatta...mert a fékkulcsok berohadva,kipufogó a torok alatt a fülke alá belógó cső,fülke a kormányoszlopon fel-le csuszkált,se töltése,se normál inditása,index relé nélkűl,kézzel kapcsolgatva-csapatszállitó autónk volt.. és mentűnk vele,ha menni kellett..

Aztán szépen lassan alakitgattuk,javitgattuk..aztán leszereltűnk..

Irtam már,láttam,hogy a "siratófal"nevű emelkedőn nem ment fel csak a Csepel,meg a 131 Zil-más nem-a sok,modernebb,ujabb,csodáltabb egészenujrábatéakármennyi  sem.. az öreg matuzsálem meg mindig felment-mert az volt a dolga,arra gyártották..

Engem ez is meggyőzőtt a képességei felől.. lehet nem szeretni,meg egyebek-de láttam,amit láttam,hogy mászott ott a hegyen fel..