Véget ért a szezon, ideje bizonyítványt osztani.

 

Rég volt ilyen hektikus szezonja a csapatnak, ahol ekkora jövés-menés volt minden téren, legyen szó játékoskeretről, vezetői, tulajdonosi körről és szakmai stábról. Igazi érzelmi és szakmai hullámvasút volt ez az idény, happy end végkifejlettel.

 

A korábbi menedzsment 2 új igazolást jelentett be a tavalyi szezon végeztével, Dreskovic-ot és Manrique-t, akikről később kiderült, hogy magyar szinten óriási fogásnak bizonyulnak. Tőzsérék kevés jó tettei közé sorolható ez a két transzfer, amiért azért megérdemlik a dicséretet ők is. Beesett továbbá egy tapasztalt, súlyos sérülésből felépülő (?) rutinos horvát csatár is Carrillo külön kérésére, Ante Erceg. Távozott Tischler, Pávkovics, Ugrai, Kosicky, Poór, Pintér, Soltész, Nikolic (te jó ég, micsoda szörnyű védő volt, köszönjük, Dani!), Korhut Misi pedig elment levezetni a DEAC-ba. Ezután hidegzuhanyként jött Tőzsérék legnagyobb "bűncselekménye" Huszti után, Bényei ingyen eligazolt Diósgyőrbe, mert olyan szerződést kötöttek vele, hogy ezt gond nélkül megtehette, így egy olyan tehetséges, fiatal szabálynak eleget tevő, utánpótlás válogatott játékos távozott, akiért rajongtak a szurkolók és a DVSC óriási értéke volt.

 

Elkezdődött a felkészülés szép csendben, majd azt hiszem mindenki csak kamillázott, mikor bejelentették egyik percről a másikra tulajdonosként a finoman fogalmazva is zavaros hátterű és múltú Noah csoportot, akik egyből egy nagyon megosztó lépéssel indítottak. Nem sajnálták sokan szerintem, hogy a Tőzsér-Szabó-Ábrók triót eltávolították, viszont a Carrillo-Janeiro csere igencsak merész húzásnak bizonyult, főleg azok után, hogy a spanyol edzőnek nagy szerepe volt abban, hogy tavaly bent maradt a csapat, illetve emberi oldaláról is szimpatikus volt a legtöbb szurkolónak, játékosnak úgy gondolom.

 

Ezt követően érkezett Major Samu és egy halom légiós, különösebben nem túl veretes pedigrével, talán Romanchukban és Lagatorban volt nagyobb potenciál előzetesen. Hozzájuk csatlakozott később, az átigazolási szezon vége felé Megyeri és Horváth Krisztofer, akik már azért nem voltak zsákbamacska igazolások. Én mióta az eszemet tudom nem volt ekkora kerete a Lokinak, ha jól emlékszem 30+ játékos tartozott az első kerethez. Azt gondoltuk, hogy valószínűleg nem nem mindenki fog beválni közülük, de Sana Gomes és Olawale nyugodtan pályázhat a mindenidők legrosszabb DVSC légiós teambe, pedig Szima magasra tette a mércét pl. Hengemühle-vel, Tchanaval, Issiemou-val, Salamival, Malinauskas-szal vagy Bouolival, Tőzsér pedig Nikolic-csal és Charlestonnal.

 

Amennyiben igazat csiripeltek a madarak, Janeiro helyett az új menedzsment inkább a Diósgyőrt azóta bajnokként újra NB1-be vezető Kuznyecovot akarta, de végül rájuk lett tukmálva a luzitán "zseni". Akiről hamar kiderült, hogy óriási melléfogás volt, teljesen érthetetlen poszton játszatott egyeseket (Ferenczi jobbszélső pl), látványosan ignorálta azokat a játékosokat, akiket az előző menedzsment hozott, David Babunskival szerződést bontottak, Dreskovic és Manrique száműzve lett a 2. csapathoz, emellett rajtunk röhögött a fél ország, mikor úgy küldték el Erceget, hogy kb. még a tinta sem száradt meg a szerződésén, aki utána a horvát élvonalba visszakerülve kettesével rúgta a gólokat. 6 forduló után sem volt győzelmünk, kiesőhelyen álltunk, a játék is teljesen kilátástalannak nézett ki, Zalaegerszegen a nagy zakó után számon is kérték a csapatot és Janeirot a szurkolók. Na ez volt az a pont, amikor szerintem a legelvetemültebb Loki szurkoló sem hitte volna el, hogy ez az új tulajdonosi kör nem egy kókler banda és tulajdonképpen nekünk tavasszal már szóba sem kerülhet a kiesés és a dobogóért fogunk harcolni... Ja és volt itt még 1-2 Szebeni Pisti féle performansz, amire talán jobb nem emlékezni. :)

 

Szerencsére hamar lépett a vezetőség és nem hagyták tovább kontárkodni Janeirot (Erceg bohóc kommentje Instagramon kemény volt, mikor posztolták a portugál elzavarását), a csapat átmenetileg a Dombi-Madar páros vezetésével és Herczeg András tanácsadásával hosszú idő után újra meg tudta verni a Videotont, sikerült az első győzelmet megszerezni a szezonban, zseniális este volt, szerintem az volt egy nagy fordulópont ebben az idényben, ott rengeteg gát felszakadt sok mindenkiben.

 

Minden rosszban van valami jó, talán ha nem nyúlnak mellé ennyire Janeiroval, valószínűleg soha nem találtak volna rá az utóbbi évek talán legnagyobb erősítésére, Blajogevicre és a stábjára. A szerb edzőt nagyon szkeptikusan fogadta mindenki, ugyanis elég sok helyen megfordult már edzői pályafutása során és nem sok csapatnál volt huzamosabb ideig, egyetlen komolyabb együttese a kazah Astana volt. Viszont hamar elcsendesítette a negatív kommenteket, mert már a Honvéd elleni első meccsen látszott a munkája, teljesen másik Loki volt a pályán, hatalmas felüdülés volt látni egy nyugodt, magabiztos edzőt a kispad előtt az idegbeteg, vergődős, arrogáns elődjéhez képest.

 

Szépen lassan jöttek a győzelmek, gyűltek a pontok és ha jól emlékszem, 5. helyen zártuk az őszi szezont, ami óriási fegyvertény volt a botrányos szezonkezdethez képest, emellett reaktiválta a mester a Dreskovic & Manrique duót, utóbbit belső középpályás posztra, ami talán Mészáros belső védővé "képezése" óta az egyik legnagyobb edzői húzás volt véleményem szerint.

 

A téli szünetben aztán megszabadultak az ide nem illő játékosoktól, a legrosszabb légiós csapatba egyértelműen magának helyet szorító Charleston is távozott, eligazolt Hrabina, Horváth Krisztoferrel is szerződést bontottak, akit sajnálok, mert egy hatalmas tehetség, ezt Kecskeméten bizonyította is, de nagyon nem volt meg a kémia közte, a csapat és az edzői stáb között. A menedzsment úgy nézett ki tanult a nyári hibáiból, nem volt ahhoz hasonló játékosmozgás, próbáltak a mennyiség helyett a minőségre rámenni, ez sikerült is, végre érkezett két tapasztalt játékos hiányposztokra: Loncar és Mance, előbbi egyértelműen bejátszotta magát a kezdőbe, utóbbi pedig jó helyettese lett Babunskinak, sajnos Dodó kárára. Baranyaival nem számolt a stáb, kölcsön lett adva vételi opcióval Kövesdre úgy, hogy Kusnyír mellett nincs másik jobbhátvéd a keretben, pedig szerintem benne lenne potenciál, illetve ő még jövőre is "fiatal szabályos" játékos. Az átigazolási hajrában külföldre távozott még Gróf is, hirtelen a telített kapusposztra Megyerin kívül nem maradt alternatíva, hasonlóan a jobbhátvéd poszthoz, itt is a tűzzel játszott a klubvezetés és a stáb, mert hatalmas baj lehetett volna egy sérülés, eltiltás esetén. Varga Kevin a törökországi tragédia után visszatért és aláírt az idény végéig, a többség szerintem abszolút pozitívan értékelte a téli Mercato-t. Az utolsó napon beesett még a sógoroktól egy török középpályás, Aydin (aki szerintem a fradi elleni pár perctől eltekintve nem kapott lehetőséget egész tavasszal, róla nem nagyon lehet véleményt mondani, de Blagojevic nyilván okkal nem bízott benne) és a fiatal Ojediran, utóbbi szerintem szintén hasznos tagja a csapatnak, többször is jól szállt be, remélem végleg sikerül majd megszerezni.

 

Viszont ez a nap nem erről a két igazolásról szólt, mert délután robbant a bomba, az előző szezon legjobbjának választott saját nevelésű Baráthot kölcsönadták a fradinak vételi opcióval, Bényei után egy újabb nagy reménységű, saját nevelésű fiatal távozott. Ez egy elég kemény gyomros volt a szurkolóknak, nem is tudom mikor volt utoljára ilyen, hogy közvetlenül a Lokiból ment a fradiba játékos, ráadásul saját nevelésű. Szerencsére hamar elterelődött erről a figyelem, mert Loncar nagyon hasznos tagja lett a csapatnak Baráth posztján, Lagator is elkezdett ott játszani, aki szerintem a hazai mezőny egyik, ha nem a legjobb védekező középpályása. Sajnos amitől tartottunk hamar bekövetkezett, Megyeri és Kusnyír megsérült, előbbi ráadásul a felcsút elleni kupa negyeddöntő előtt, gyorsan le is igazoltak két free agent portást: a Loki nevelés, korábban csak NB2-ben védő Kovács Pétert, illetve Blagojevic korábbi szerb rutinos kapusát, Milosevicet.

 

A tavaszi fordulópont szerintem a kisvárdai idegenbeli, illetve a hazai Paks elleni drámai győzelemmel történt meg, ott már elhittük mi szurkolók is, hogy bármi lehet ebben a szezonban, még akár érem is, plusz elkezdtünk a kupagyőzelemről álmodni, ami sajnos nem jött össze egy pár perces rövidzárlat miatt, pedig szerintem ha a felcsúton ott túlmegy a csapat senki sem vehette volna el tőlük a kupát. Egyre közelebb került a bronzérem, de a felcsút elleni hazai vereség (köszönjük Bognár sporinak) és a Kispest elleni hazai döntetlen után szerintem a játékosokon és a stábon kívül kevesen hittek benne, ugyanis még hátra volt az üllői úti túra... Ahol szerintem a 2. játékrészben a szezon legjobb teljesítményével megtörtént az, amire nem sokan számítottak: több, mint 10 év után újra legyőztük a fradit idegenben! Azért is volt különösen értékes ez a győzelem, mert a saját kezünkbe került a sorsunk a bronzérem tekintetében, amit tegnap tükörsima játékkal, több, mint 14 ezer ember előtt be is zsebeltünk, teljesen megérdemelten.

 

Tavasszal újra futballáz volt Debrecenben, a közönség és a csapat nagyon egymásra talált, én utoljára ilyet az aranykorszak kezdetén és a BL menetelés alatt éreztem, ismét "menő" Loki szurkolónak lenni, meccsre járni, szurkolni a B-középben. A legnagyobb feladata az lesz a menedzsmentnek és a csapatnak, hogy ezt fenntartsa, akár fokozza. Nekünk szurkolóknak pedig az, hogy jóban-rosszban ott legyünk velük, töltsük meg hétről hétre a lelátókat, legyen újra oroszlánbarlang Debrecen, illetve kísérjük el őket minél többen idegenbe is.

 

Új menedzsment: 4
Az igazi vízválasztó ez a nyár lesz szerintem, sikerül-e egyben tartani a keretet, hosszabbítani a lejáró szerződésű játékosokkal, illetve milyen erősítések lesznek és hogyan oldják majd meg a fiatal szabálynak való megfelelést. A legfontosabb már ma meg is történt Blagojevicék megtartásával!
Negatívumok:
- sok haszontalan légiós, akik nagy részének már a nevére sem emlékszünk, pedig nemrég még a keret tagjai voltak.
- Janeiro kinevezése.
- Szélső védő és kapusposzt elherdálása télen.
Pozitívumok:
- Hamar tudtak lépni amikor baj volt (edzőcsere, kapus igazolás).
- Romanchuk, Lagator, Loncar olyan minőségi légiós igazolások, akikhez hasonlóak az aranykorszakba érkeztek.
-Blagojevicék idehozatala fantasztikus döntés volt. Az új tulajdonosi kör megítélését azért jelentősen javítja, hogy a stáb ilyen munkát végzett.
- Látványos javulás látható a kommunikációban és a shop terén is.
- A klub finanszírozása úgy néz ki stabil lábakon áll.
- 1 év alatt elérte a csapat a nemzetközi szereplést, amit Kósáék 5 évre lőttek be...
- Villarreal kooperáció az akadémián.
- Lehúzták a WC-n az előző vezetőség brandes-logós baromságát.

 

Játékosok: 5,
Kivétel nélkül minden játékos dicséretet érdemel, teljesen megérdemelten lettek bronzérmesek. Engem nem zavar, hogy jóval több légiós van most a Lokiban, amíg ilyen mentalitással küzdenek a klubért és ilyen teljesítményt nyújtanak, teljesen lényegtelen bárkinek a nemzetisége szerintem. Két fájó vereség miatt van csak hiányérzetem és kapnak ötös alát, egyik a fradi elleni itthoni vereség, ahol helyzetünk sem volt, illetve a felcsút elleni kupameccs, de utána kárpótolva lettünk ezzel a hajrával. Nem lennék meglepve, ha Megyeri és Kusnyír neve is felmerülne hamarosan a válogatottnál, szurkolok Loncarnak, Babunskinak, Dreskovicnak, Lagatornak és Romanchuknak is a meghívókért.

 

Edzői stáb: 5
Csak azért nem csillagos ötös, mert a kupadöntő nem jött össze, de elég csak megnézni azt, hogy Blagojevicék érkezése óta a DVSC gyűjtötte a legtöbb pontot. Már most kimondható, hogy a DVSC legjobb külföldi edzője. A játékosokból egytől egyig szinte kihozták a maximumot, elég csak Sósra vagy Ferenczire gondolni, aki válogatott kerettag lett, illetve lett egy szerethető, nagybetűs CSAPATUNK és hosszú idő után van stílusa a csapatnak, tényleg szép és eredményes focit játszanak! Nem beszélve az erőnlétről, óriási fejlődésen ment keresztül a csapat ezen a téren is. Nagy dicséret a vezetőségnek, hogy már ma le tudták zárni és 2 évvel meghosszabbították a szerződését a stábnak!

 

Szurkolók: 5*

Az ultrák amilyen hangulat teremtettek meccsről meccsre az párját ritkítja, az egész éves nézőszám szintén kiemelkedőre sikerült. Nélkülük nem lett volna meg a dobogó, szó szerint a 12. játékosa volt a csapatnak a szurkolótábor. Ez az Újpest elleni utolsó meccsen amilyen hangulat volt szerintem Loki szurkoló sosem felejti el.

 

Végezetül úgy gondolom egy valakit még ki kell emelni külön, ő pedig Dzsudzsák Balázs. Nála jobb csapatkapitányt el sem tudnék képzelni ennek a csapatnak, aminek a pályán és azon kívül is a vezére. A stáb megtalálta a tökéletes posztot neki, ahol reméljük teljesített idén, a kvalitásai akkor is kijöttek, ha a játék kevésbé ment neki. Akarata, alázata példaértékű lehet mindenki számára, még ilyen korban is, ilyen pályafutással a háta mögött ezer fokon ég minden egyes meccsen, nem ismer elveszett labdát és elképesztő a győzni akarása. Jó látni azt is, hogy a stadionban a kisgyerekek megőrülnek érte, volt aki ugyanolyan kötést tett a kezére tegnap, mint ami rajta volt. :) A debreceni és a magyar focinak egy igazi kivételes, megkerülhetetlen alakja Balázs, büszke vagyok rá, ő is büszke lehet magára ezután a szezon után is, méltán ő a válogatottsági csúcstartó! Kívánok neki és a csapatnak a következő szezonra egy jó, emlékezetes nemzetközi kupaszereplést, egy hazai kupagyőzelmet és egy újabb dobogós helyezést!

 

EZ DEBRECEN!