A globális energiamix az összes energiahordozó-felhasználásról szól, nem csak az erőművi célúról - az erőművi téren a nuki súlya jóval-jóval nagyobb, mint a globális mixben, hiszen a világ energiaigényének jelenleg csak kb: harmada a villamos energia.

De mivel egy nukleáris reaktorral leginkább gőzt tudunk csinálni, az meg fűtésre ugyan közvetlenül felhasználható (Paks városát is az erőmű hulladékhője fűti), sőt, nyilván ilyenkor a hatásfok is sokkal jobb, elvégre a gőzturbinákban csak kb: 30-35%-os a hasznosulás - így az ipari meg közlekedési energiaigény kielégítésére még zűrösebb lenne... Ha például a házakat szigorúan árammal fűtenénk - még ha hőszivattyúval is - akkor a reaktorok termelte hőegyenértékből bizony több kellene, mint most mondjuk a földgáz fűtőértékéből...

És a globális mixben 4.x% a nuki aránya pillanatnyilag, tehát jó hússzorosára kellene növelni az erőművi kapacitásokat, hogy mindent is az hajthasson... Miközben ugye ezzel szemben áll a becsült dúsítható-elérhető uránkészletek kb: 80-90 éves időre elégséges mivoltja - ezt tessék akkor elosztani hússzal...

Beszéljünk valami másról, nem hülyeség ez, Paks2 is kellene ettől még nekünk - de ettől függetlenül NEM EZ A JÖVŐ, legalábbis nem ezekkel a technológiákkal - amivel viszont az lehetne - azok ma még nem is léteznek. Egyáltalán. De ami nagyobb baj, hogy hasonlóan például a szilárdtest akkukhoz - van reális esélye annak, hogy soha nem is fognak létezni. Nem, mert technikailag-tudományosan teljesen megoldhatatlanok lesznek - hanem mert soha nem lesznek végül tömeggyártásra olcsón alkalmassá tehetők, tehát "felskálázhatók".

A szilárdtest akkuk sarkalatos pontja is az a kerámia membrán, amit teljesen bizonyosan nem lehet semmiféle kémiai módszerrel leválasztani, sem most, sem a jövőben. Ezt csak vákuumporlasztásos módszerekkel lehet létrehozni - és akkor ebből kellene egy-egy akkuhoz több ezer négyzetméternyi ilyet kialakítani egy sokrétegű szendvicsben. Pillanatnyilag még a puszta megvalósíthatóságon dolgoznak - és ez vélhetően menni is fog, de aztán az, hogy ez tömeggyártásba vihető lesz-e kifizethető áron valaha is??? Ez közel sem biztos. Kétséges a rugalmassá tehetőség is, vagyis a vége olyan akku lehet, ami a jelentősebb vibrációt (ami egy járműben biztosan éri) nem bír ki.

Csak megjegyzem, a 40-es évek végén jóformán konszenzus volt az ipari szakemberek között, hogy a (közel)jövő általános belsőégésű motorja a gázturbina lesz, roppant fényesnek tűnt a jövője. Terveztek is kis, gépkocsiba, sőt, motorokba szánt mikro-piko gázturbinákat, aztán szép lassan rá kellett döbbennünk, hogy a gázturbina hatásfoka kizárólag akkor jó, ha az első turbinasor belépő gázhőmérséklete a csillagos égben van - miközben az erőhatások is hatalmasak - az ezt kibíró ötvözetek gyártása és megmunkálása a mai napig horrorisztikus költség, ennek megfelelően a gázturbina soha nem lett végül olcsó. A legolcsóbb és pici gázturbinák is drágábbak, mint egy komplett luxuskocsi mindenestől. Vagy mutogathatunk a talán közismert Wankel motorra is, ami szintén sokkal racionálisabb elven működik, mint a hagyományos dugattyús motor, és a 60/70-es évek fordulóján boldog-boldogtalan úgy gondolta, hogy ez fog mindent kiszorítani. Nem tette, pár "jelentéktelen, apró problémát" végül sosem sikerült elfogadható szinten megoldani... És van még jó pár ilyen sztori.