Hát Köpcös ha már így erőlteted elmesélhetem a Halásztelki sztorit, bár nekem utána nem volt király, de közbe, pfff. -:))

Ugye, mint azt tudják akik voltak azon a bizonyos 1998. aug. utolsó Halásztelken, nem rögtön kezdett el esni az eső, csak mikor már valószínűleg kellően mindenki naggggyon jól volt. Történt ez velem is így. A történet kulcsfontosságú momentuma, hogy danimának, vagyis nékem itt sikerült először piros hetesre* szállnom. Tűz, meg minden, kezdtem teljesen belejönni, Virág nagyon jól kavart szokás szerint, mikor egyszer csak elkezdett zuhogni az eső. Imádtam... eleinte, de aztán már kezdett zavarni, meg nem csak engem, így beszálltunk a kocsiba. Ez kb. olyan..., na jó fogalmam sincs mikor lehetett, de a lényeg az, hogy onnantól kezdve hajnalig pörgés volt a kocsiban. Naggggyon durva kb. 2 percenkénti durva flashek. Hmmm... Kb. 3-tól kezdődtek a filozófikus gondolatok mindenkinél, ami reggelig tartott. Csak úgy repült az idő, észre sem vettük, hogy már hopp reggel van. Na, akkor még jött egy kis after, mert a zene azért még mindig ment, és mi megszáradva ki a kocsiból, kezdtünk újra partyzni. Az érdekesség az még az volt, hogy mikor visszamentem a kocsihoz, akkor vadidegenek ültek benne, mert fáztak, meg ilyesmi. Szóval, állat volt. Hazafele, újból kezdődtek a flashek, úgyhogy érdekes vezetési stílust adtam elő, de egyben hazaértem, meg mindenki akit vittem haza. Utána persze fitten, fiatalon autótakarítás, estig szájrágás, fogcsikorgatás.
Hát ennyi volt... emlékezetes...

Hogy ne csak én meséljek, azért a napfogyit te is elmesélhetnéd, ugyanis köztünk szólva, nem volt semmi...

*piros hetes="gyorsjárat"

áj láv det topik szó mács. danima