Igen, a piros és veres (vörös) szó esetén is azt látjuk hogy két egymástól távol álló gyökből voltaképpen létrehozhatjuk akár pontosan ugyanazt a dolgot, esetünkben ugye ezt a bizonyos színt.
Viszont ez a "PIR" dolog szerintem nem épül semmire, egyszerűen egy 3 hangos gyök születhetett meg a tűz körül, ráadásul ez hangváz gyök mert a P-R közt többféle magánhangzóval is őrzi értelmét a gyök.
Az sem tudjuk hogy melyik volt az első. A PIR?. A PAR?.. Tán a PÖR? esetleg a PER?...
Tehát ez nem biztos hogy PI gyök, mert pirosan perzselő pörgő parázs. Mindenhogy a tűz körül született gyökből indulunk ahol a magánhangzó megváltozása nem okoz problémát, a gyök bármelyikkel értelmes ebben az esetben. Fontos hogy ebben az esetben, mert ha az AL és EL dolgot felcserélnénk ott a feje tetejére állítanánk mindent, persze mert azok 2 hangos gyökök, de ez a PIR dolog csak és kizárólag akkor kezd el tűz értelmű szóvá válni mikor 3 hang, addig szóba sem jöhet ez az értelem.
A PI kezdet még különböző szavakba nem igen hoz semmi közös nevezőt. De a pihen szó sem PI-HEN, hanem pih-en. Azaz pihe, puha is ez a csoport, pih-eg, pihi a rövidített variánsa, aki kipihegi (lihegős h hang ugye) magát az pihen, nagy mozgásban volt és most megállt szusszan egyet. A pipa is azért pipa mert illusztrálja amit az eszközzel teszünk. Pont az van a szóba építve, eleve P hangot kell formázni ehhez a művelethez és I formára hajlik a száj mikor szívják, ez van mindössze a szóban. A valóság ! Itt ennél a szónál végképp nem kell bonyolult csavaros eszmefuttatásba bonyolódni, mert ez a szó --még jó hogy feljött-- élethűen ábrázolja a valóságos cselekedethez szükséges hangjainkat.
"Ki kell alakulnia a beszédközpontnak"
Kialakult az már mikor szövegeltünk. A szavaink a bizonyíték, nem 1-2 hangos makogás hanem szépen fel van használva a készlet.
A TA dologról. Van ilyen gyökünk is, meg van amikor a szóban a hangalak nem ezt jelzi. Már a TAPadás szó TAP gyöke sem ez lesz itt. Mert itt tip-tap-táp-tep-tép-top-tup dolgok megint hasonlóak, ez is 3 hangos mondhatni hanggyök. A táp (csecsemő), tipeg, topog, tap-s, tapint tipor, stb mind egy tető alatt van. És a tapadás sem a talajhoz, sem a távolodáshoz nem köthető. Sőt a tapadó dolgok közelítenek.
De a TA gyök is létezik de itt a tap egy hangjelenség, ahogy a fordítottja a patt (og) is az lesz. A különbség a hangsúlyon van, az egyiknél a p féleség lesz hosszabb, a patt-nál meg a T hang nyúlik el inkább. A sima T meg különösen nem lesz talaj értelmű még. Táp, tok, tét, tett stb... Tutaj is a vízi talajon T-zik kettőt is.))
A Pécsett, Győrött szavak végén helyre utaló rag van, jelentése OTT. De nem talajon csak, a helyi levegőben repdeső madár is OTT lesz. Azon a helyen.
Egy, két, három és többhangos gyökeink (utóbbiak inkább szavak) is lehetnek. Egymilliárdig sem számolunk el, aztán 10 számjegy elég hogy leírjuk, elég ismerni hozzá a számjegyeket.
A SZÁP-ZÁP váltást a kimondhatóság indokolja. Illetve a természetesség, így is úgyis beszéd közben Z hangosodni fog így az SZ. A ZÁP már könnyen kimondható. De A hanggal a ZAB is könnyű, amúgy más semmi oka nincs hogy ne SZ legyen ott a SZÁP-nál hanem Z.
A "K" hang kicsiségéről meg a sokaságáról: A sok az sok, nyilván több egység alkot sokat. Ettől még az önálló egység ugyanúgy nagy is lehet már. Nincs itt méret jelentés. Keménység gyakran stimmel a hang jellemzője okán.
Az -og,--eg, ---ög szó végi rag (igeképző) és a gat, get formula nem teljesen ugyanaz, egyszerre is megtalálható bizonyos szavakban: például a pörget és a forgat szavak egyidejűleg tartalmazzák ezt, ugye ez a forgat szó eredendően FOR-OG-AT lenne.
Közben megnéztem mi újság a "PERZSA" szónál hogy mennyire kapcsolható tűzhöz, hát nem kellett sokáig keresgélni: zoroasztrizmus az ősi vallásuk, a legrégebbik közé sorolják, a nép ezáltal "tűzimádó" szertartásokat tartott, az örökké égő kis tűz a szentségük. És a mai napig tűztemplom néven illetik a szent helyeiket. Azaz ezt jól gondoltuk, a puszta nevük könnyűszerrel kapcsolatba hozható a tüzességgel...