Egy napon, mikor a kiskakas Bagdad egyik szemétdombján kapirgált, talált egy csillogó-villogó gyémánt félkrajcárost. Mivel ez a pénzdarab kiemelte őt s szürke kapirgálók sorából, nagyon büszke is volt rá, mesélte is mindenkinek.
Természetesen fülébe jutott a hír Bagdad nagy hatalmú, kicsinyes, zsarnoki és kapzsi szultánjának is. A szultán ellátogatott a szemétdombhoz, és fegyvereseinek segítségével elvette a gyémánt félkrajcárt a szrencsés kiskakastól.
Nagyon szomorú volt a kiskakas, és rendkívüli módon fel is háborodott a kormányzat ilyen intézkedése miatt. Addig hergelte magát, míg egy napon - barátai tanácsát meg nem fogadva - felkerekedett, és hosszas bújkálás és lopódzkodás árán bejutott a szultán tróntermébe. Itt a szultán elé ugrott, és hangos szóval parancsolta:
-Gonosz szultán! Add vissza a gyémánt félkrajcáromat!
-Tessék!