A 2 részes dolog 3. része.))   Mert van még mit mondani, akkor meg ez van.  

 

" Ugye a piros nem tüzeset jelent, de vissza lehet vezetni a tűz-re"

 

Pontosan, azt már megállapítottuk hogy így van.  De maga szín is ma is gyakran úgy van említve hogy tüzes szín, vagy a tűz színe.  Ősi tűz körüli szavak valószínűsíthető eredete valamely tűzzel összefüggésbe hozható hangjelenség.  De itt mi is a valódi gyök?...  A PI?... Dehogy is hiszen a parázs is ezen a "tűzgyökön" van.  Meg a perzsel és a pörög (pörögöl) szó is, a pörzsöl is.  Azaz itt a gyökként azonosítható történet a hangváz lesz, a P-RR, direkt írtam 2 R hanggal mert így kifejezőbb, és jobban látszik a dolog lényege, a hangjelenség.   Tehát ha azt mondom hogy pirosan perzselő pörgő parázs, akkor csupa tűzgyökös szavakat mondtunk ki mondatként, mind onnan származik eredetre. 

 

Tehát a tűzgyök az egy gyök szerintem és itt a 2 mássalhangzó lesz a dolog alapja, a P-RR ősi megnevezés.  Az hogy a köztük lévő magánhangzó alkothat é egyúttal később gyököt az előtte vagy utána lévő mássalhangzóval is, arra az a válaszom hogy miért is ne tehetné, bár a perzsel-pörzsöl  esetén inkább csak a hangváz fix.   Jut eszembe a perzsa szót meg kéne vizsgálni, lehet é köze valami tüzeskedéshez, gyújtogatásoknak a nép neve eredetét illetően. 

 

A felsorolt kör értelmű szavakról:  ugye a kör, kerít, kúria, karom (köröm) karám stb. rokon gyökök, ez a K-R hangvázra épülő körértelmű gyök felismerhető hangpárosa.  Hogy ez így egy gyök?... A válasz az hogy a mássalhangzópáros már eleve gyök itt, a lényege a körértelem.  Egy sima "keres"  szóban is ez van, hát aki keres az kőrőzi a holmiját, még ma is szokás így is mondani.  Ez egy gyök így ahogy van. 

Azt viszont nem zárom ki, sőt valószínűsítem is hogy esetenként a K-R közt lévő magánhangzó már egy másik gyököt is képes lehet alkotni a K vagy az R hangunkkal összekapcsolva. 

 

A ZÁPOR szavunkról:   a székelyek még ma is mondják így a szapora szót hogy "zapora" és ezt az időjárási jelenségre is használják.  Ez tényleg egy szapora eső, az fix.  Inkább az a fő kérdés hogy a kezdő SZ hang mitől lett itt "Z", de erre van kézenfekvő magyarázat:   csak próbáljuk mondatba foglalni és gyors beszéd közben úgy kiejteni hogy "szápor", azt fogjuk tapasztalni hogy elég nehézkes így mondani és rendre valóban a "száp" forma inkább Z-ként fog ejtődni, így nem nyelvtörő a dolog. 

 

Nem véletlen hogy "SZÁP" kezdettel nem is nagyon van szavunk, épp ez a száp az egyetlen kivétel ami egy hal volna.    És akkor ezzel egy újabb szót is meg tudunk már magyarázni, mégpedig a ZÁP szót is, ami valójában szintén a szapora, szaporulat, szaporít  "SZAP"  gyökén fog (3 hangos hangutánzó gyök) elhelyezkedni.   Mert a zápfogból is sok van (szaporán), illetve ezeket őrlő fogaknak is mondják, ami ha úgy vesszük szaporítja (porítja !)  az ételt, nagyon egy elmés szó ez.))    Akármelyik logikát vitték bele, a szap gyökön a szó, csak így SZ hanggal tényleg szar kimondani azt hogy "SZÁP" és úgyis "Z" hangosodik idővel a dolog.  A záptojásban is szaporulat lesz.  

 

A SZAP (szab)  gyökünk igen ősi lehet, a szappan szót sokfelé igen hasonló módon mondják. 

 

 

Visszatérve még a hangok esetleges jelentéséhez:  igen úgy vagyok vele hogy van is meg nincs is.  Úgy nincs hogy X mester leültette az embereket hogy mától a "K" hangra csak kicsi és kemény értelmű szavakat tegyetek, mert különben JAJJ lesz nektek.  Ez így tutira baromság.  Viszont mivel a "K" hanghoz hasonlatos természeti jelenségek, zörejek (kő,kopp) ilyen hangúak is lehetnek ezért ez beépül a nyelvbe is, mert hát a hangból elsőre azt érzékeljük amit hallunk belőle nyilván.   Először halljuk a hangot !  Utána van lépezve, képpé alakítva.  Ezért lesz több kemény dolog "K" hangos, de ez más ilyen hangra is igaz lesz, a "T"-re is éppen.  

 

A kicsi dolgok meg a sok mint mennyiség nem rokonítható, nagy dolgok ugyanúgy alkothatnak sokaságot, mint a kis dolgok is.   De a kicsi szó számos szinonimájában nincs is "K" hang:   mini(mális), elenyésző, csepp, némi, parányi, csipetnyi,  pici, apró, ici-pici, potom, falatnyi, hangyányi, pindúr, csemete,stb..

 

Látszik hogy tucatnyi módon képezhetünk kis méretre utaló szót, nem kell hozzá "K" hang hogy megvalósuljon a történet, számos egyéb módszerrel létre lehet hozni ezt a dolgot. 

 

Azt a "K" hangot ami már a brek-eG (brekkek ezek) szónál már G lesz és mégis a többesszám értelmét ugyanúgy képviseli (igeképzőként immár)

 

Szóval a hangoknak a "jelentése" dolgot így tudom megadni, idézőjelesen...