"Ilyenkor még nem az általunk ismert (valódi) szavakat fogjuk hallani, de a hangképzést és a hangok, szótagok egymásba illesztését már elsajátítja.  A valódi beszéde ELŐTT."

Jól mondod, én is erről beszélek. Először hangok, majd szótagok (ősgyökök) s végül több hangból álló rövidebb szavak (gyökök).

Közben ne felejtsd el, hogy a beszédkészséghez megfelelően fejlett agyra is szükség van, így amíg egy gyereknél ez pár hónap tanulási időt jelent, addig az emberiség életében akár száz-ezer, vagy millió évbe is beletelik. Ugye, a gyereknek van kitől tanulnia, az embernek nem voltak olyan "szülei" akik perfekt beszéltek volna, hiszen ők is csak "makogtak".

Az embernek saját magának kellett önerőből megtanulnia beszélni. Egy gyereknél messze nem így van, ott vannak a szüleik (és a fejlett agya), akik megtanítják a hangok kiejtésére, azok összekapcsolására, végső soron a folyamatos beszédre. Az iskolában is sok-sok korábbi tapasztalatot sajátítunk el, nem magunknak kell fölfedezni (kitalálni) az összeadást, szorzást, hatványozást. Ezt mind készen kapjuk több-ezer éves tudás átadása-átvétele során.

 

"Nem fogja végigsorolni sem az 1 betűs és sem a 2 hangos szavakat sem hogy majd jöjjenek a 3 hangos szavak, aki ilyet állít az nem fog igazat mondani."

Kicsit rezeg a léc, mert először nem fog komplett szavakat mondani, hanem csak hangokat gyakorol (gőgicsél).

Annyiban igazad van, neki már nem kell végigjárnia a beszédfejlődés rögös útját, mert a szüleitől a mai ismert nyelvet tanulja meg, azt hallja, azt fogja elsajátítani. Nem is tehet mást. De gondolj csak bele, hogyan kezdene beszélni egy olyan gyerek, akit nem tanítanak meg beszélni? Sehogy. Legföljebb artikulátlan hangokra lesz képes, és egy idő után (ha addig nem tanítják meg a tagolt beszédre) nem is lesz képes elsajátítani a beszédet.

 

"Nincs törvényszerűsége hogy egy hang egy jelentés kell hogy legyen.  Ez csak egy spekuláció amit már a kicsi gyerekek is cáfolni igyekeznek.  A hangnak jellemzői viszont vannak ami a szóba épülhet.  És ez a kemény hangnál a keménység is lehet, illetve hangfestés a legtöbbször.  Puha dolgok például nyilván nem képesek koppanni, ez a keményebb dolgok sajátja. Na meg a kopp illusztrálja jól a koppanó hangot."

Önmagadnak mondasz ellent, csak nem veszed észre. Ha egy hangnak van jellemzője, akkor az nem más, mint a jelentése. Mert ugye, ami huppan az nem koppan...

 

"És nem ko-pog a bontása hanem kop-og.  Eleve 3 hangos gyök a kap-káp-kop-kup dolog, hangfestő gyök rengeteg szóval."

A három hangos gyökök összetett gyökök, két-három ősgyökből vannak összetéve. A kop-is. Erre bizonyíték a kap-káp-kop-kup is, hiszen láthatóan más hang van középen. De változik a harmadik hang is: kap-, kal-, kab-, kac-, kacs-, kad-, kaf-, kagy-, kaj-, kak-, kal-, kam-, kan-, kany-, kap-, kar-, kas-, kasz-, kat-, katy-, kav-, kaz-.

Illetve a felsorolt gyökökben csak a harmadik hang változott, miközben a ka- ősgyök ugyan az maradt. Miért? Szerinted nincs ka- ősgyök? Ha nincs, mit keres a fenti szavakban?

 

"Többször ennyi létezik, ez csak bemelegítésnek.))   Ezek mind hangfestések eredendően,"

Ja... Az őseink azon töprengtek, hogy "fessék a hangokat"...:D Ne nevettess már...!

Azt miért nem veszed észre, hogy az azonos csoportba soroltak mind azonos ősgyököt tartalmaznak?

A szavakban meglátod a gyököket, de azt már tagadod, hogy a gyökök ősgyökökből állnak. Miért? 

Ha egy szó két gyökből áll azt elfogadod. Miből áll az a szó, amelyik egy gyökből + egy betűből áll, pl: ásó-k, író-k? Mi az a szó végi "k" hang?  Ugye, gyök nem lehet, mert egyetlen hang, akkor csakis ősgyökkel állunk szemben.  (nem csak itt, számtalan más helyen találkozunk egy hangból álló ősgyökökkel.)

Tehát bizonyítható az önálló jelentéssel bíró ősgyök (hang) létezése.