"A KANY gyökről (mert szerintem ez is így a gyök)"

Ezt egy percig nem vitattam. Én csak annyit tettem hozzá, hogy a gyökök egy-két hangból álló ősgyökökből épülnek föl.

 

"Pont ezzel követhetünk el hibát hogy a mai fejjel csak egy fogalomhoz kötünk valamit, pedig  egy vízfolyás is ihlethette a dolgot,"

Valóban, de kérdés, mennyire volt fontos számukra, hogy megnevezzenek egy amúgy soha nem egyenes dolgot, mint egy vízfolyást. Ezt szerintem természetesnek vették. Sokkal fontosabb lehetett valamilyen hajlékony, vékony dolgot megnevezni, amivel mondjuk egy kőbaltát egy fadarab villás ága közé erősítettek, mert az a háncs-, vagy bőrcsík valóban mindennapi szükséglet volt, s meg kellett nevezni, ha a másik tudtára akarták adni, mire van szükségük a balta elkészítéséhez, s így tudták átadni mesterségbeli tudásukat is.

 

"Tehát foglalkoztak a kanyargós dolgokkal, és ha a Bükk hegység kanyarulatainál születhet Felsőtárkány település."

Nem kizárt, hogy így volt, de abban biztosak lehetünk, hogy nem akkor született ez a gyök, hanem jóval előbb, mert előtte már szükség volt a a keskeny, hajlékony dolgokra. A gyökök/szavak keletkezésénél fontos az időbeliséget figyelembe venni, hiszen a gyökök/szavak megjelenése valamilyen szükségszerűséghez köthető. Ugye, asztal szavunk sem volt, amíg nem volt rá szükség, azaz nem volt olyan tárgy, amit így kellett megnevezni.

 

"És ez az egész "kany" dolog is a 3. hangtól válik egyazon dolgok közös nevezőjévé.  Azaz pontosabban kány, kony, kuny is lehet ez, és mindnek köze van a kanyargóssághoz."

Így van! Azért áll három hangból, mert ennek a három hangnak az együttes jelentése  kellett ahhoz, hogy az őseink kifejezzenek egy negyedik dolgot. Ahogy változik a gyökben egy hang, úgy változik a gyök jelentése is. Gondolj az összetett szavakra, ahol az egyes szavak változása magával vonja az egész értelmének megváltozását.

Mást jelent az ébenfa-szekrény és mást az ébenfa-szobor, de mást a tölgyfa-szekrény és mást a fenyőfa-bútor.

 

"Ez egy nem túl nagy méretű gyök csak szókezdőként, mégis többféle magánhangzóval is a K-NY egy ilyen közösíthető jelentés hordozója egyértelműen"

Egy gyökben nem csak a magánhangzó változhat, hanem a mássalhangzó is- Kony-ul, kon-csorog, gány-ol, gán-csol. (Az "n" és az "ny" közt szerintem nincs jelentős különbség, szemben a "k" és a "g" jelentésével).

 

"Sőt, most jut eszembe hogy valószínűleg a szoKNYA szó végén a KNYA gyakorlatilag ugyanerről szólhat szerintem..."

A szoknyá-ról szo-kony-a összetevők jutottak eszembe, rákeresve nem tévedtem, hiszen van Szo-kony nevű helység is. De van Sza-kony és Szo-kond is.