"Ősnyelvet keresni több ezer évvel későbbi felépítésű nyelvekből visszafejtve igen nehéz.  Főleg mert innen onnan átvett gyakran félrehallott gyökféléket összekevertek és ez már nem alkot egységes logikus rendszert.  Már a puszta hangutánzó szavak is csak időnként tűnik passzolónak, alkalomadtán teljesen oda nem illő a hangalak a meglévő jelenségre."

Így igaz! Valóban nem könnyű feladat.

Ugyanakkor mégis vannak fogódzók, amikre lehet támaszkodni, s ezek nem mások, mint a hangok jelentése. Természetesen ezt sem könnyű kihámozni, s lehet tévedni is, de legalább van egy halvány nyom, amin el lehet indulni. Pl a csap, csobog, csurog, csepeg szavak gyökeiben található "cs" hang, ami nem véletlenül közös.

 

"Az "NY" hang esetleges "nyúlás" jelentéséről:   persze van pár szavunk amire ez megadható (nyúl, nyál, nyél, nyal stb.)  de többségében mégsem közösíthetjük vele a dolgot.  (ráadásul ezek is inkább hangfestések)"

Azért van csak pár szavunk melyekben fölismerhető ez a jelentés, mert ezek a legrégibbek, a többi csak átvitt értelmű fogalmak, mint a pir (tűz) és a piros (mint szín) esetében az utóbbi az átvitt értelmű.

 

"NYÁJ       ANYA        NYAF(og)        NYÁR       NYEL       NYER    NYEREG      NYERS       NYES     NYÍR      NYIT

NYISZ(szant)        NYÖG     NYOM      NYOLC     NYUG(odt)     NYÜZS(gő)     és stb...."

Itt fölsoroltál néhány szót, melyek nagyon különböző korban keletkeztek, a zömük nagyon kései. Próbáld meg időrendi sorrendbe állítani őket, vajon melyik lehetett az első és melyik az utolsó? Annyit segítek, hogy nagy valószínűséggel az "anya" lesz a sor elején és a "nyer" a sor végén. Köztük akár száz-ezer év, vagy annak többszöröse is eltelhetett.

 

"Több helyen ez nem megadható mint igen, így én ezt elvetném."

Ha elveted, kiöntöd a fürdővízzel a gyereket. Azaz, pont a lényeget, a legősibb jelentést hordozó nyelvi elemeket (hangokat) dobod sutba. Ezért én azt mondom, meg kell nézni, mely szavak /gyökök lehettek a legkorábbiak (túl nagyot nem lehet tévedni) s azokra kell koncentrálni, ott kell a közös jelentéseket keresni, mert a későbbiek már jobbára átvitt értelmű fogalmak, így hiába is keressük ez eredeti jelentéssel a kapcsolatot nem találjuk, hacsak nincs valamilyen nyomravezető. Lásd a piros szó gyökének semmi köze a színhez, mert az egyszerűen tűz jelentésű. Tehát a pir- gyök hangjainak jelentését nem tudod sehogyan sem megfejteni a piros színből, mert semmi közük hozzá.

 

Ugye, nyírni csak háziállatot szoktak (kivéve vikunyát) de azt is azért, hogy készítsenek belőle fonalat, szövetet. Amíg nem volt szövőszék, minek nyírták volna meg az állatot? Tehát a nyír szó későbbi,mint a nyáj, amit nyírni lehet. A nyáj viszont már kvázi nyúlós, hiszen szétterül, szétnyúlik a tájon, legelőn. A nyírás átvitt értelemben már a nyáj megkopasztásáról szól, s a nyír szóba (gyökbe) ezért került a nyáj kezdő "nyúló" hangja.  Felteszem, hogy a nyes is azért kezdődik "ny" hanggal, mert a lenyesett hús, zsiradék nyúlós. Nyúlik, amikor húzzuk és nyessük. (nem vágódeszkán, mint ma, hanem egy tetemről vágunk, nyesünk egy darabot.)

 

"Persze valami kacifántos módon bizonyára bele tudnánk bűvészkedni a nyúlósságot néhány szóba, de a tágan értelmezhető fogalmaknak jellemzője hogy sok mindenre ráaggathatóak, függetlenül attól hogy van é köze az adott dologhoz vagy sem."

Ha betartjuk a logika szabályait és kellő ismeretekkel rendelkezünk, (tudjuk, hogy kb, mikor történt a háziasítás, és csak ezt követhette a nyírás, és még később lehet beszélni nyerésről (miután már tudtunk számolni és ismertük a nyolcat)) akkor lehet elméleteket fölállítani. Ha kellő bizonyítékot találunk elméletünk alátámasztására, akkor nyert ügyünk van.

Igaz, ez sem a végső megoldás, de legalább továbbgondolásra érdemes.

 

 "A "V" hang esetleges  vég és befejezettség értelmezéséről: [...] A legrövidebb alapszavakban sem tudunk ilyen értelmet egyértelműen megadni,"

Rossz helyen keresed. A vas  nem lehet több 4000 éves szónál, de még ennyi sincs. A vesz szintén újkeletű szó. Ha azonban megnézed a va- ősgyök jelentését ami a van, vad gyökök első két hangja és összeveted a -va végződés változataival, akkor teljesen egyértelművé válik, hogy ez az ősgyök a létezésről, vanságról szól. A vad  egy létező, potenciális élelem, amire föl kellett hívni a többiek figyelmét, ami írva van, az már létezik, le van írva, a -vá, -vé toldalékkal a valamivé levést fejezzük ki. Íróvá, mesterré, rablóvá... Több száz szavunk tanúskodik ennek bizonyítására.

Tehát épp a legrövidebb "szavaink" történetesen a va- ősgyök a legszembetűnőbb és egyben legősibb bizonyíték, hiszen itt látható a minden kétséget kizáró közös jelentés.

 

A kínai azt mondja : "有 yǒu : hogy / van / van /, hogy létezik"

Neki ami van az jou, (magyarul kicsit "parasztosan") azaz jó. Persze, hogy jó, hiszen ami nincs (élelem) az nem lehet jó. Jó az, ami van.

 

Most nézzük, mit mond a kínai a magyar "jó"-ra: 好的 hǎo de. Ebből a második betű jelentése az érdekesebb, mert annak jelentése: really, truly (valóban, tényleg, igazán) Tehát ami jó, az valóban tényleg létező dolog. Egyébként az első betű jelentése: good, well (jó, jól)