"Ősnyelvet keresni több ezer évvel későbbi felépítésű nyelvekből visszafejtve igen nehéz.  Főleg mert innen onnan átvett gyakran félrehallott gyökféléket összekevertek és ez már nem alkot egységes logikus rendszert.  Már a puszta hangutánzó szavak is csak időnként tűnik passzolónak, alkalomadtán teljesen oda nem illő a hangalak a meglévő jelenségre."

Így igaz!

És akkor még nem beszéltünk a hangok fejlődéséről, ami még a saját nyelvek esetében (nem átvett szavakról beszélek) is jelentős változásokat okozott. Az ember nyilván nem a mai "tiszta" hangsort (abc-t) használta, hanem ki tudja milyen hangokat tudott kiejteni. Csak egy példa: az angolban a "w" ma sem "tiszta" hang a mi fülünknek, hisz' az "u" és a "v" között van valahol, és úgy is képzik ezt a hangot. Idegen magánhangzók sokasága is átmenet két-, vagy több magyar kiejtésű magánhangzó között. Továbbá sok hang hiányzik különböző nyelvekből. A finnre jellemző, hogy az: "A B, C, F, G, Q, W, X, Z és Å betűk csak nevekben, illetve idegen eredetű szavakban fordulnak elő." https://hu.wikipedia.org/wiki/Finn_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9 tehát nem része a saját hangkészletüknek. A görögből is hiányoznak magyar hangok. Ugyanakkor arab, és más nyelvekben is vannak olyan hangok, amik nálunk egyáltalán nincsenek.

Ez mind arra mutat, hogy az őseink nem azonos hangkészlettel rendelkeztek, hanem területenként változott a hangkészlet. Így az is érthető, hogy egyes hangutánzó, vagy érzelmeket kifejező hangok sem lehettek egységesek.

Az idő folyamán nyilván változtak a hangok is, a kiejtésük valamelyik irányba eltolódott az adott nyelvben - valószínűleg a miénkben is - sőt, a népek érintkezése miatt számos félrehallás is módosíthatta a már kész és átvett gyökök kiejtését.

Tovább nehezíti a helyzetet a gyökök, szavak keletkezésének ideje és módja. (ez utóbbi alatt a gyökök átvitt értelmezésére gondolok, mikor egy meglévő gyököt egy egészen más dolog megnevezésére használtak. pl pir-os)

Ezzel együtt azt gondolom, hogy vannak olyan ősi, - talán az eredetit is jól megközelítő - hangjaink, amelyekből a gyökeink születtek. Ezt támasztja alá, hogy ma is felismerhetők a korai gyökökben levő hangok azonos jelentése. (sikál, seper, súrol...csobban, csurog, csepeg, csapkod...)