"Egyszer látod a végződésben a gyököt, máskor meg nem?"

 

Igen, mivel például a TOKÁNY és az ALKONY szavak felépítése nem azonos módon történt meg.  Az AL+KONY simán csak két gyök összeháziasítása, itt a szóvégi KONY valódi kanyarulatra (konyulásra) utal.  A szó a nap járását közvetíti. 

 

De a tokány szó a TOKA képzete, tehát itt szó sincsen KÁNY gyökről, egyszerűen a toka szó bővítéséről van szó + egy főleg "NY" hangú toldalékolásról.  

 

A helységnevek végén viszont a "KÁNY"  mint értelemadó gyök szerepel.  Természetesen nézetem szerint itt sincs szó farokról meg nyúlványokról, egyszerűen itt is a kanyarulatot fogja jelenteni a szó vég. Például Egerhez közel ott van Felsőtárkány. A Bükk kanyarog épp felette/ mellette, valószínűleg ezért került be a nevébe a kanyar gyöke.

 

  De ez nem összekeverendő a képzett szóvéggel.  Azaz a példaként hozott ZUHANY és a VILLANY  szavaknál sincsen semmilyen --HANY meg  --LANY gyök, sőt még itt ezeknél -- ANY gyökről sem beszélhetünk hiszen mindössze a ZUHAN és a VILLAN szavak bővítményeiről van szó, ezek a szóvégek "NY" betűsödtek be.

 

A zuhanyból a víz zuhan.  A villany kapcsoláskor meg felvillan.  Főnevet képeztünk és a lényeges toldalék hang a szó végi NY lesz.  Ahol --ANY  és --eny meg -- ony dolgok lesznek, ott a magánhangzó szükséges hogy egyáltalán kimondható szót kapjunk.  A horgany HORGNY-ként elég hülyén festene.  Ez meg ugye a HOROG szó képzete.  Ezért nem beszélhetünk a szó végén --GONY gyökről, mert a G hang még a horog szóból volna így "ellopva", az bizony odatartozik.  

 

A zuhany és a villany szavak végén is "NY" hang van, nem tudom hogyan kéne itt ezt a nyúlékonyság fogalmát értelmezni,  valószínűleg ennek az az oka hogy itt egyszerűen nincs szó ilyesmiről. Egy főnevet képeztünk igékből, ez az ami biztos és ez már önmagában ok arra hogy változzon a hangalak.  De jelen esetben nem is változtak meg olyan különösen ezek...