"Amíg elutasítjuk a bonthatatlan több hangból álló ősi megnevezéseket (igen, kapásból úgy nevezve), addig folyamatosan két irányba fogunk beszélni."
Nem utasítom el a bonthatatlan gyökök létezését, mert ilyenek is léteznek. Ugyanakkor a bontható gyökök létezését is vallom. Ez utóbbira más nyelvekben található hasonló gyökök eltérő hangsora a bizonyíték. Ezek az idegenbeli gyökök ritkán teljesen azonos hangzásúak a magyarral, többnyire a kezdő hang és ritkán a második - a magánhangzó - egyezik csak meg a miénkkel. Ez az eltérés azt sejteti, hogy ez a közös egy-két hang ősgyök, a legősibb kifejezése valaminek akkor is, ha az valamilyen természeti hangot utánzó mai gyök része.
A másik bizonyíték: Az első egy - vagy két - hang hűen leképezi a természetes jelenséget. Pl a sziszegés esetében a "sz" hang, hiszen csak ez hallható és nem a "szisz".
Vagy a csobban esetében a "cs(o)", zsizseg esetében a "zs(i)", stb.
"Persze van mondjuk zsír is, de az már megint egy másik jelenség lesz, erősen gyanítom a dolog felforrósítva kiadott hallható eredménye lesz a hangalakba rejtve."
Jó észrevétel! A zsizseg, zsibog, a sercegő zsír közös, hallható hangja lehet a "zsi" hangutánzó ősgyök. A zsír esetében a tűzön sülő hús zsíros részének "képe" adhatta az ötletet a "zsí-r" gyök megalkotására.
Más nyelvekben teljesen más asszociáció (kép) alapján történt a megnevezés, hiszen az esetek nagy többségében teljesen más hangsort használnak a zsír megnevezésére. Kevés esetben viszont némi hasonlóság megtalálható, bár a kezdő hang csak jóindulattal hozható kapcsolatba a "zs"-vel: Örmény: charp, pandzsábi: carabī, spanyol: gordo,
skót-gael: geir, stb... Ezek közül ez utóbbi kiejtése áll a legközelebb a zsír-hoz.
Egyedül az ukrán жиру (zsiru) mutat teljes azonosságot.
"Ha jellegzetes hangjelenségeket próbálunk emberi hanggal kifejezni, az gyakran már a valóságot kell hogy idézze, ezért lesz ahol több hangra lesz szükség."
Az, hogy mit hallunk bele, pontosabban az, hogy milyen hangokkal képezzük le a valóságos (természetes) hangokat nagyon szubjektív dolog.
Te azt mondod, a kígyó hangja a "szi", vagy "szisz", én meg azt, hogy "sz".
Hallgasd meg ezt a felvételt, mit hallasz? Én csak "sz" hangot.
https://hu.depositphotos.com/sound-effects/track-cobra-snake-hissing-original-424785902.html
De lehetne egy kemény "h" hanggal is leképezni.
A kínai csupán ennyit hall belőle: szi. Viszont az angol már a "h" hangot hallja: hiss.
Amint a kínai példa is mutatja, nem kell hozzá három hang, ha pedig meghallgatod a kígyó hangját, kiderül, egy is bőven elegendő.
"Igen, ezek a --VÁNY és --vény toldalékok pusztán csak --ány és --ény lesz. De inkább csak az "NY" a plusz rajtuk, mert:"
Éppen az "ny" hang a legfontosabb a -kány, -ány gyökben/szóban, mert ez jelenti a nyúlósságot, vékonyságot, végességet és a velők rokon jelentést.
"Az utalVa lesz képezve utalvány formára és nem az UTAL szó."
Így is lehet értelmezni, a "v" ősgyök ide is, oda is kapcsolható, valójában önálló gyök. Az utalvány szó három gyökből áll: utal-v(a)-ány. Ha a korábbi sejtésem nem csal, akkor itt is
a létezés, a magvalósultság, a vanság jelentését látjuk a "v" hangnak, amit elutaltunk, az utalva van.
"Nincs önállóan "vány" és se "vény" mert a VA és a VE kap egy NY hangot a végére,"
A nyelvészek nem látják, vagy nem akarják látni, hogy a -vány, -vény toldalék-gyök két ősgyökből áll: va- és -ány. Ha e kettőt együtt kezeljük (és a va ősgyököt nem a szó eleji gyökhöz kötjük, mint Te) akkor megkapjuk a -vány toldalékot. Az ilyen végződésű szavaink mind legalább három gyökből állnak, amiből az utolsó kettő (va, és -ány) ősgyök.
Az "ny" hang valójában -ány végződés. utalva-ány. Csak a "v" utáni "a" hang kiesett, mivel ott van a hosszú megfelelje az "á" hang.
Amúgy van önálló "vény" szavunk. Igaz, ez a nyelvújítás terméke, de helyes szóalkotás; a ve-ény gyökök összeragasztásával készült.
Van vin(n)y szavunk is, bár nem használjuk önállóan, csak a vinnyog szó töveként ismert. És létezik von(y) is.
De van vény-ol, vány-ad is. Ha van szó eleji gyök, akkor szó végén is lehet ugyan az a gyök mint toldalék. A toldalékolás nem más, mint gyökösszetétel, az ilyen szavak összetett gyökök. Ugyan úgy, ahogy szavakból készítünk összetett szavakat.
