Több év alatt azt figyeltem meg, hogy bármilyen nehéz is nem inni, vagy bármilyen súlyosak az elvonási tünetek, de nem tudok mások helyett nem inni, és nem tudom másvalaki helyett abbahagyni a drogfogyasztást ... stb.  Azért pedig magamnak vagyok hálás hogy közel 40 éve abbahagytam a dohányzást, mert senki más nem tudta helyettem abbahagyni. Darwin ma is köztünk él és dolgozik, de a végén persze mindenki meghal - úgyhogy azt is kipróbálom egyszer mint mindenki aki megszületett.

Ezt a háborús izét abból a szempontból nem tartom valami különleges szokatlan eseménynek, hogy humánetológiai jelenség, az emberek a világ teremtése óta a "háború" nevű játszmát játszák, aminek az a vége hogy jó sokan megölik egymást, egészen addig amíg már semmit nem számítanak a kulturális vagy politikai szempontok, csak annyi hogy életben megússzák - és akkor kész. Akkor amikor már nincs győzelem meg haza meg igazság, csak egy döglött ló az út szélén amiből haza lehet vinni valamit megenni ha még van olyan hogy haza, de leginkább az se.  Aztán amikor megerősödnek elkezdenek okoskodni és kezdődik minden elölről. Ez is a samsara része, amit nem tudok megállítani csak helyezkedni benne, és hát megpróbálom a legtöbbet tenni ami tőlem tellik és remélem elegendő lesz. Ha nem lesz elég, akkor Darwin újra kísérletezik majd másvalakivel.

Az egyszeri tanító mondta az utolsó tanácsai élén:

"Önmagatokból merítsetek világosságot. Támaszkodjatok önmagatokra, ne hagyatkozzatok senki másra ..."  és én hozzá szoktam tenni hiánypótlásként: "... mert más úgyse segít"