Nevezhetnénk pszeudo vektornak is.

Amennyiben kiterjedt test forgásáról van szó, a vektor jelleget a forgási sík normálvektora kölcsönzi.

 

Bonyolítja a helyzetet, hogy a pontszerű testnek is van perdülete egy külső pontra nézve. (Nem a pont forog.)

Az egyenesvonalú egyenletes mozgást végző pontszerű test perdülete megmaradó mennyiség,

amennyiben végig ugyanarra a külső pontra vonatkoztatjuk. Aztonban ez a perdület függ a választott ponttól.

A nagysága is és a pszeudo iránya is.

 

 

Az elemi kockának van hat oldala.

Összesen 12 nyúlást mérhetünk az élekkel párhuzamosan.

Ezekből a mért nyúlásokból meg lehet határozni az igénybevétel típusát.

Habár a feszültség tenzornak csak 9 komponense van, de ezek közül csak 6 független.

 

Az egyik tengely irányú húzás esetén a vele párhuzamos irányban mért nyúlások azonosak.

Hajlítás esetén a "felső" élek nyúlnak. az "alsó" élek összenyomódnak.

Persze mi lapközépen mérünk, tehát egy nyúlás pozitív, egy negatív, valamint kettő nullának adódik.

De ehhez abszolút pontosan kellene felragasztani a bélyegeinket.

 

A nyírást és a csavarást még át kell gondolnom, mert nem értem teljesen.

Ott egy tengelyre merőleges oldalak mentén kell mérnünk.

Csavarás esetén minden oldal egyformán nyúlik, nyírás esetén pedig van két semleges.