Nemcsak Északi és Déli Csorda volt, hanem Kanadai Csorda is.

Az ide tartozó csordák az ún. Kanadai Prériken legelésztek, a Missouritól északra elterülő síkságokon észak felé fönt egészen a Nyárfás Ligeterdők övezetéig.

A túlvadászás következtében 1850-re a Kanadai Csorda is erősen megfogyatkozott, a bölények a Vas Konföderáció vadászmezőiről gyakorlatilag eltűntek és már csak a Feketeláb Szövetség vadászmezőiken voltak nagyobb számban megtalálhatók.

Ez pedig azt vonta maga után, hogy a Vas Konföderáció törzsei benyomultak a járványok és háborúskodások miatt meggyöngült feketelábok területeire, ami véres törzsi összecsapásokat vont maga után.

Ezek 1870-ig tartottak, amikor 1870. őszén a Belly-folyónál vívott hatalmas indiáncsatában teljesedtek ki, ahol a feketelábok harci csoportjai megsemmisítettek egy nagy létszámú krí (Cree) harci csoportot, a helybéli szóbeli feketeláb legendák szerint legalább 300 krí harcost mészároltak le.

A következő év nyarán viszont békét kötöttek, ezáltal véget ért Kanada utolsó őslakos törzsek közötti háborúja.