Rab Zsuzsa

Tántorgó

Otthont akartam – tüzes ketreced lett.
Kenyeret vágtam – kővé vált kezedben.

Lakatlan sorsom beszögezted.
Belül rekedtem.

Látom néha a megvénült szerelmet:
szeme-kiszúrva tántorog a kertben.