"Nézzük az SZ_R hangvázas szavainkat. Egyértelműen túlnyomórészt a sokszorozás/szorzat értelmű szavak fedezhetőek fel itt túlnyomórészt."
De a szir- szűr- az nem szor-. Sőt, a szir- sem szűr-. Miért nem? mert más bennük a magánhangzó. Pont úgy más a jelentésük, mint a szi-vattyú és a szi-rom, szi-laj, szi-kár szi-d, szi-gorú, szi-jj, szi-nt, szi-mulál, szi-rt, szi-szeg, szi-tkozódik esetében. Csak itt a második mássalhangzó változott meg.
Ezzel azt kívántam érzékeltetni, hogy ez utóbbi 12 gyöknek a hangváza a "szi", hiszen az a változatlan. Jelentésbeli különbségek itt is bőven vannak. Miért? Mert megváltozott a gyök harmadik hangja.
- Nincs olyan hangváz, hogy sz-v, mert az ezzel alkotott szavak mindegyike a szi- vázra épülnek.
- Olyan sincs igazán, hogy sz-l váz, mert csak a szilaj, szilva, szilárd szavak épülnek rá, azoknak meg más a jelentése...
- Az sz-k vázon olyan szavak találhatók, mint a szak-óca, szik-ár, szek-ér, szék-fű, szok-ás, szuk-a, szők-e, szük-ség, szűk szavak. Ezek közt nincs tartalmi kapcsolat, így sz-k vázról sem érdemes beszélni.
- Az sz-d vázzal is gondok vannak: szád-a (bejárat, nyílás) szed, (valamit) széd-ül, szid...Itt sincs jelentésbeli kapcsolat.
- Az sz-g vázzal ugyan az a gond: szag-ol, szág-uld, szeg-let, szig-or... - Nincs kapcsolat.
- sz-j váz: szaj-kóz, száj, széj-jel, szij-j... - Nincs kapcsolat.
- sz-n váz: szan-aszét, szán-t, szen-dereg, szén-a, szin-t, szín-es, szon-tyolodik, szón-ok, szun-dikál, szün-et.... - Nincs kapcsolat. (kivéve szendereg, szundikál)
- sz-m váz: szam-ár, szám-os, szem, szim-at, szom-orú, szöm-örce.... - Nincs kapcsolat.
- sz-sz váz: szász, szesz, szisz-eg, szósz, szösz, szusz.... - Nincs kapcsolat. (Kivéve szuszog, sziszeg.)
- sz-t váz: szat-ócs, szét, szit-ok, szít... - Nincs kapcsolat.
- sz-r váz: Amint fent írtam, itt is vannak jelentésbeli különbségek. Noha szépen levezetted a szorzásból az összes változatot, ez egy utólagos spekuláció, hadd ne mondjam, belemagyarázás, hiszen a szorzás volt a legkésőbb megalkotott szó mind közül, így semmiképp sem lehet erre alapozni egy gyökvázat. Igaz, hogy a szorzás valójában (többszörös) összeadás, de őseink nem ennek a gondolatnak engedelmeskedve alkották meg a szavakat, nem ennek alapján rakták össze az ősgyököket, gyökökké.
Ha egy törvény (hangváz-törvény) nem általánosítható, akkor az nem is törvény. Néhány eset nem tekinthető törvénynek, ha az nem érvényes az esetek többségére, vagy azok nagy részére.
Amennyiben a beszéd fejlődéstörténetéből indulunk ki (hangok › ősgyökök › gyökök (összetett ősgyökök) › szavak › összetett szavak, akkor világossá válik, hogy logikusabb mondjuk az első két hangot vázként értelmezni, mert az egy ősgyök, s meghatározza a vele alkotott gyökök jelentését. Lásd fentebb a szi- ősgyököt, vagy pl a sza- ősgyököt: szab, szagol, szakít, szalad, szalma, szapora, szarv. Érezhetően a szétválásról szól a történet a sza- őygyök esetében és a sziszegésről a szi- esetében....
A magyar nyelv sajátja, hogy az első szótagon van a hangsúly, az összetett szavakban is az első szó a meghatározó. Miért lett volna ez másképp az összetett ősgyökök (gyökök) esetében?
Tehát egy gyök vázát - szerintem - az első ősgyök adja. Kipróbálhatod, biztos vagyok benne, hogy ezzel a módszerrel sokkal könnyebben és több azonos jelentésű vázat fogsz kapni, mint mikor az első és harmadik hangot tekinted váznak.
