HerrNilsson Creative Commons License 2000.03.29 0 0 4
Kicsit szélsôséges a példa de talán nem érdektelen.

Úgy adódott, hogy családostul külföldre (Svédország) keveredtem. Két lányom nem beszélt semmilyen idegen nyelvet, az egyik itt kezdte az iskolát svédül, a kisebbik ilyen óvodaszerűséget angolul. Eleinte elég elveszettek voltak, amit nem is csodálok, hiszen be lettek dobva egy teljesen idegen nyelvi környezetbe. Aztán nagyon gyorsan feltalálták nagukat. Azontúl, hogy rettentô gyorsan megtanulták a maguk nyelvét (a nagyobbik a svédet, a kisebbik az angolt) érdekes volt nézni, ahogy utána a másik nyelvéhez (mint második idegen nyelvhez) hozzákezdtek. Ugye közös barátok barátnôk, stb. Az elsô idegen nyelv ismerete valahogy megtanította ôket arra, hogyan kezdjék el a másikat.

Ez nekem azt mutatja, hogy a nyelvtanulás módját is lehet tanulni, és lehet, hogy a nyelvtudás szempontjából nem fontos, de a késôbbi nyelvtanuláséból mindenképpen, hogy valakinek volt-e már része benne.