És nekünk mi a franc közünk van a mongol szóhoz?...  Elmondom:  semmi, mert nekik nincs is önálló szavuk az irhára, ők a saját bőr szavukkal hozzák ezt összefüggésbe, míg a magyar nyelv meg teljesen 2 önálló szót alkotott meg, van irha szavunk is és bőr is van. 

 

Az irhának ha tetszik ha nem az íRÁShoz van köze egyértelműen, írtak erre, ki ne tagadd már a szóból hát itt van előttünk a konkrét és egzakt hangalak ami azóta sem változott meg. Miért akarod a teljesen nyilvánvalót kitagadni a szóból?...  Nemesi okleveleket is írtak erre !   Az IR kezdet az írást jelenti, nem változtathatod meg a hangokat mert akkor ez nem lenne a szóban, márpedig ott van és okkal van benne.

 

Miből készült az írásra használt pergamen?...  hát irhából többek közt.   De biztos akkor semmi köze az íráshoz meg a hangalak is véletlen kezdődik ÍR-rel.))...

 

Ahogyan az IRÓN szavunk is az íráshoz köthető.  És mivel ennek a legősibb formája fémből készült így élek a gyanúval hogy az angol IRON szó sem biztos hogy véletlen ilyen, mivel fémrúd volt az íróeszköz.

 

De ott van még az írásból:  irat, iroda, irodalom, ezek szintén az írás fogalmából születtek. 

 

Attól még hogy a bőrt ruházkodásra is használjuk az irha szóban ne keressünk ruhaértelmet mert nincs, írásértelem van. Esetleg a szó második fele a HA még talán közösíthető valahogyan, de az első semmiképp.  A BŐR szavunk meg teljesen máshogy épül fel:  ez a szó jó példa arra hogy egy 3 betűs szó 3 gyököt is tartalmazzon egyszerre, 3 jelentést is közvetít és nincs köztük rangsor, mind egyenrangú.

 

1.  BŐ (bőség gyöke)    2. ŐR (igen, ez valóban egy védőréteg)    3. B_R hangváz, ami szintén gyökként funkcionál, a BURKOLAT, borítás értelmet hordozza mint megannyi szó ezen a vázon, burkol, borít, búra, barka, bőr, bársony, boríték, barázda (eredetileg földréteg),  bárka, bérc, berek, bárány ( dús szőre végett),   bőrönd, burgonya, bürök, bürü, burján, --- és nem írom végig, talán ennyi elég ahhoz hogy létezik burkolóértelmű váz.  Azaz a lényeg hogy ezt a 3 betűt ami a BŐR, nem változtathatjuk meg anélkül hogy a szóban lévő értelmek ne változzanak meg, következésképp a szó csak ebben a pontos hangalakjában jelenti azt amit, így semmilyen "dermis" vagy "dars"  dologgal nem közösíthető NÁLUNK. 

 

A Bőőr családnév hangalakja mutatja meg nekünk hogy a bőr az bő is, őr is és a testünk burkolata, borítója.  És ezt így a PONTOS hangalak tudja csak átadni nekünk ha minden hozzá való hang megvan egyben...