"Azaz egy ilyen 3 betűs szó akár 3 gyököt is magába építhet egyszerre."

Ez bizony sokszor elő is fordul. Sőt, ez a jellemző!

 

"A pörögölés a tűz körüli sütögetés volt rég, ebből a pörög szó is, tűzhöz köthető az eredete."

Persze, hogy a tűzhöz köthető a P_R hangok  jelentése, de a pörög és a pir (tűz) ma már teljesen más jelentésű szavak. Ami pörög, az a saját tengelye körül forog, és vajmi kevés köze van a tűzhöz, a pir-hez, noha a tűz lángja, a szikrák "pör-ög- nek". (Az -őg igeképző, lásd röh-ög, pöf-ög, döc-ög, röf-ög, köh-ög, stb...) Ékes példája az asszociációnak, hiszen a tűz lángjának, szikráinak kavargó képével azonosítja (nevezi meg) egy tárgy forgó mozgását: Azt mondja rá, hogy pörög, azaz úgy csinál, mint a tűz › tűz-ög.

Hasonló az eset a per-eg  gyökkel, melyben a sorozatban leváló többnyire le is eső kisebb darabok mozgása van benne. asszociálva az égő fára, melynek elégett darabjai leesnek, leperegnek.

 

Azonban a por más tészta. Itt már nagyon nehéz a tűzzel összefüggést találni. A porrá ég nem jó, mert ehhez már kellett egy korábbi "por" fogalom, amihez hasonlítja a tűz által elégetett dolgot. Inkább a  a tűz kavargó lángja, füstje képét azonosították elődeink kavargó por látványával, s így lett a "por" a tűzről elnevezve...

Amúgy a felsorolásod, fejtegetésed nagyon jó, de látni kell, hogy a hangváz jelentése erősen megváltozott és már teljesen eltért az eredeti jelentéstől éppen az asszociációk - és a magánhangzók - miatt.

 

Még egyszer: Nem tagadom a hangváz létezését, de azt igen, hogy mindig csak a mássalhangzó lenne a meghatározó hang.

A sír, sikít, siklik, sima, siet, sín, siker, sí, síp, sistereg, sirály szavak magas hangrendű "i"-je éppúgy alkothat mondjuk SI_ hangvázat mint a vi-rul, vi-rít, vi-rág, vi-csorog, vi-adal, vi-jjog, vi-har szavakban VI_ vázat.