K-R váz létezik egyértelmű mögöttes jelentéssel. Hogy a hangokat épp minek nevezzük meg az már egy másik kérdés, de maga a váz létezését azért nehezen tudnánk tagadni.
Mássalhangzók egy része valóban kiejthető folyamatosan és hosszasan is ez való igaz. Mondjuk a magánhangzóknak tartott hangok olyan értelemben közösíthetőek hogy a levegő teljesen akadálytalanul áramlik kifelé és az ajak mozgása tesz különbséget.
A váz azért hangváz, mert nem feltétlen egymás melletti hangokról van szó hanem köztük megfér egy változó magánhangzó ami pontosítja az alapváz egyébként meglévő tágabb értelmét. Ugye ezek a körértelmű szavaknál meglátszanakk szépen. Azaz teszem azt egy KÜRT szavunkban is ott van ez, de az Ü magánhangzó meg az R hanggal együtt azt is jelenti hogy ez egy üreges cucc. Kör alapú és üreges, ezt közli velünk a szó. A T hangnak is van a végén szerepe bizonyosan.
Ezek a hangvázak nem minden esetben közösíthetőek, de úgy gondolom ez is a gyökképzés egy speciális esete, bizonyos hangpárosoknál szinte letagadhatatlan a közös jelentéstartalom.
A "K" hang keménység is gyakran, kicsi is gyakran, de még sok olyan szó van ami egyikkel sem igen rokonítható. Eleve a többes szám jele is a hang. A közös, közösség, közönség, közlekedés stb. "KÖZ"
gyökű szavait hova illesszük?... Mert egyikre sem passzol. Vagy a kéz, -ik toldalék, sok hangutánzó szó kezdőhangja is: korog, kopácsol, koppan, kotyog, ketyeg, kattan, koccan, károg, kerreg, kurjant, stb...
Akkor egy halom körértelmű szó kezdőhangja is. Akkor ilyen igék mint: köt, kel, kap, kér, továbbá ezen szavak: kép, kés, kas, kása, kúp, kupa, küzd, ok, tok, tök, két, kettő, kilenc, kém, stb. rengeteg szó van még amit nehéz mind a kicsiséggel vagy épp a keménységgel összehozni, nem olyan egyszerű egy hangnak EGYÉRTELMŰ jelentést adni, nekem úgy tűnik ebben a fázisban inkább utal erre-arra mintsem egyértelmű jelentést hordozzon, de az kétségtelen hogy már van valami értelmileg is hozzájuk köthető dolog, csak itt még ezen a ponton ezt többfelé ágazónak érzem...
