"吉 kichi bliss"

Ezt a kiejtést, jelentést melyik szótárban találtad?

Én itt egy "kichi-t" elakadtam.

Ui. itt https://www.chine-culture.com/hu/k%C3%ADnai/K%C3%ADnai-sz%C3%B3t%C3%A1r.php#result a kiejtése egészen más: 吉 jí : szerencsés

és itt is https://en.wiktionary.org/wiki/%E5%90%89 "Ji" a kiejtése. A jelentése pedig; boldogság, elégedett.

 

Viszont az igaz, hogy a japánban "kichi", de az japán írás szerinti kiejtés:  きち (kichi, Jōyō)

Ugyanakkor igaz, hogy a szó jelentése itt is boldogság... (elégedettség, öröm, szerencse..., ami megfelel a mai magyar jelentésének is, kéjes)

 

A き jelentése fa, cserje, kiejtése; ki.  Ez jelentésben is jól összecseng a sumer ki-vel és a magyar ki-vel is. (dús vegetáció, élhető föld)

A ち jelentése még érdekesebb: föld, talaj, hely, régió, egy darab föld, terület. A kiejtés: chi.

Összeolvasva a ki-chi-t: élettel teli föld-terület.

 

Amúgy a kínai 吉 jí és a japán き ki kiejtések nem állnak messze egymástól, hiszen a k-j közt elmosódott a hangzás: IPA^(key): [kʲi]

 

"kéj [1372 u.] Ősi, finnugor kori szó, vö. vogul kaj- ’dürög <nyírfajd>; bájol, varázsdalt énekel’, osztják köj- ’dürög’, koj-’sorsot vet, jövendöl, varázsdalt énekel’, zürjén koj- ’dürög’, lapp gikkâ- ’ugyanaz’. Ezek előzménye a finnugor *keje vagy *kZj ’dürgés; dürög’ lehetett."

Kár, hogy ezeknek semmi közük a KI-hez. Illetve van, de azok már nagyonis átvitt értelmű jelentései az eredetinek. A finnugoristák csak eddig látnak...:D  - Sajnos...

 

Az is érdekes, hogy a mi "kicsi" szavunk jelentése hogyan kapcsolódik a japán "kichi"-hez? Talán úgy, hogy ez az élhető terület valóban "kicsi" volt. Egy mai nyelven oázis  a sivatagos, kietlen tájban? Egy folyó völgye a Folyamközben, vagy valahol másutt?...