A kies vagy kietlen több okból sem lehet azonos a kéj szóval.  Eleve a kietlen szó messze jóval megelőzi mindkét szót, tehát nem képződhetett egyikből sem.  

Szinonimaként használt szavak a köznyelvi szövegkörnyezetben bármikor felcserélhetőek, és azonos vagy legalább is hasonló értelmű mondatokat kapunk.  De amire azt mondjuk kies arra szinte sose állítjuk hogy kéjes, és ez fordítva is igaz.  Kéjesen lehet mosolyogni, de kiesen nem, ezt régen se írták így soha.

De a völgyek sem voltak régen se kéjesek, és ma is igen hülyén néznének az emberre hogy ha így fogalmaznánk.  A két szó nem cserélhető egymással mert mást jelentenek.  Régen se cserélték fel. 

A kies és kietlen gyöke a KI lesz, nem érzem körértelműnek a szót még akkor sem ha épp valaki kihajol az ablakon sem , a lényeg azon van hogy bentről ki, ha épp nem hajol hanem kiáll a párkányra akkor is KI áll oda mindenféle köríves hajlás sem kell már ahhoz.  A másik KI meg maga az ember a személy AZ KI-re (aki)

még rámondják ezt.

A kívülálló szó kicsit közösíti is őket, a kint állóról nem tudni KI lehet.))...