A NINCSTELEN az valóban kettős tagadás, mert ugye a NINCS szó már önmagában a VAN szó tagadása.

Itt meg ugye a tagadást tagadjuk, már pedig a nincs tagadása meg a VAN kéne hogy legyen de mégse ez az értelme a szónak.   Erre mondom hogy néha mintha valamilyen fokozást is jelentene ez a fosztóképző, ami fő értelmét tekintve x nélküli jelentéssel bír, de itt NINCS miből elvenni, maximum fokozható a történet hogy x helyen még a nincs sincs.

 

A számos-számtalan viszonylatában is ilyen, nyelvtanilag bár ellentétek, értelmileg viszont mégis rokonértelműek, sőt voltaképp szinonimák.  Csak utóbbi egyfajta fokozás még, hogy olyan sok valami hogy már nem is számoljuk. Nem szükségszerű hogy értelmileg is ellentétek legyenek, ahogy a jeles-jeltelen sem.  Az EGYETLEN szónál is ezt érzem hogy fokozza azt az EGY-et.  Tehát nem csak a sok közül egy hanem az EGYETLEN.   Példa:  Kérsz egy szaloncukrot a tálból?...  Ja jöhet, de a zöld csomagost add, abból már csak az az egyetlen van.  

 

És van létjogosultsága a fosztóképzőnek, mert ha rábízzuk hogy találomra adjon nekünk cukrot akkor valamelyiket odaadja majd ami önmagában mindenképpen egy lesz, de önmagában bármelyiket is adja az mind egy lesz, tehát MINDEGY lesz melyik jön a sokból.  A példában viszont ezt a mindegy dolgot tagadjuk már, mert ez esetben kijelöltük hogy melyikre tartunk igényt.  Ha már csak 1 db marad a tálban akkor meg már a sokból nem adhat egyet, hanem már határozottan AZT az egyet tudja csak odaadni amire azt mondjuk hogy egyetlen egy.  A párkapcsolatos EGYETLEN meg gondolom mondanom sem kell, ő sem egy a sokból hanem egy bizonyos EGY.   Tehát a bármelyik egy szaloncukor az valójában SOK lehetséges 1 db cukor, de amit kijelöltünk darabot az már az EGYETLEN jelölt lesz.  Azaz a látszólag nem létező ellentét mégis csak megvan !...

 

Ezért sem tudom a CZ-F  leírását itt elfogadni, mert ez a szó nem az EGYIGLEN szóból van létrehozva rejtélyes sosem történt hangátvetések, és indokolatlan hangváltások felhasználásával.  Már ott hibás az a dolog hogy az EGYIGLEN szó bár régen tényleg használatos volt, de eleve teljesen más jelentéssel. 

 

Szövegkörnyezetekben megnézve a szó egyértelműen az "egyenként" és az "egytől egyig" mai kifejezésekkel egyenértékű jelentéssel volt felhasználva, például ha a tojásokat megpucolták akkor ezt anno külön külön "egy-ig-len" tették meg, azaz nem az EGYETLEN-t jelentette...