Megnéztem a linkeket amit küldtél.

Én nem dicsérném nagyon a minolta 5400-as szkennert. Nem volt rossz, nevezhetjük jónak, de mégsem a leges-legjobb.

A bokros autós képpárról az a véleményem, hogy az első (minolta 5400) inkább csak kemény, túlszaturált.

A linkelt anyagban volt pár furcsa mondat. ,,A dia 2001 óta kifakult." Ez zagyvaság, egy jó és jól előhívott, helyesen tárolt dia ma is változatlan.

 

Dobszkennerekre ne vágyjál, régen kurva drága volt, ma már egyszerűen nevezhetjük karbantarthatatlannak. A filmek nedvesítése a szkenneléshez szerintem teljesen elfogadhatatlan. A film foltos maradhat. Ma már nem hiszem, hogy karbantartatlanul a felbontás megfelel az eredeti specifikációnak.

 

A Fuji GFX- Canon vagy Nikon adapterek érdekesek lehetnek, több olyan műfaj van, ahol a sarkok kellenek, de egyáltalán nem fontosak, ilyen például a portré fotózás. Szóval az, hogy az FX optikák nem rajzolják ki ezt a 33x44mm-es ,,álközépformátumot" az nem minden esetben zavaró. A megnövekedett szenzorméret miatt a mélységélesség tekintetében úgy lehet tekinteni, mintha az objektív fényereje fél rekesszel megnövekedett volna. Tehát egy 1.4/85mm AF-S nikkor objektívet úgy lehet tekinteni, mintha f1.2 fényerejű volna. Szóval érdekes lehet a GFX váz adapterezése. Az újabb adapterek az adapterbe épített rekesz mozgató motorral már a nikon beugró rekeszét is működtetik. Szóval jönnek felfelé a kínaiak. :)

 

A színes negatívok fényképezőgépes szkennelése nekem nem ment túl jól, a színhelyes szűrőzés nem sikerült igazán profira. Arra viszont hogy megnézzem, mi is van a negatívokon, arra egyszerű és megfelelő. De van erre a célra megvásárolható szoftver, de én a színes képeimet inkább eleve digitális géppel készítem.

A rollfilmes fekete-fehér fotózásban és a digigépes ,,szkennelésben" viszont látok fantáziát.