Nem semmi amiket kigyűjtöttél!

 

A felsorolásból (meg úgy általában más szavak esetében is) kitűnik, hogy más régiókban a más nyelvet beszélő népek ugyanazokat a gyököket más és más kiejtéssel ejtik. Vagy azért, mert már eredetileg is kicsit más hangokkal utánozták le a természetes hangokat, miközben a lényeges hang (jelen esetben az "s" és "sz") mindig megmaradt. Azonban a felsorolt szavak többségének teljes hangsora is hasonló, ami már egy jóval későbbi etnikai kapcsolatra utal, hiszen más nyelvekben legföljebb egyetlen, a lényeges hang azonos a mi szavainkban levőkkel.

 

"szél: salkhi,  illetve szélvihar:  salkhi shuurga--- érezzük szinte a suhogó (surrogó) erőket már a szóból is."

Ez is egy érdekes "párosítás", melyben a szél is (mongol) szal-hi (mert ők valószínűleg így ejtik, ha a cirill betűk orosz hangzását vesszük figyelembe) és a viharra jellemző hangutánzó gyök is a suur- szerepel benne.

Ugyanakkor az is látható, hogy ők más asszociációval, másképp rakták össze a gyököket ugyanazon dolog megnevezésére: Ők úgy mondják szél-surran (surrog), mi meg úgy, hogy szél-vihar.

A -har jelentése nagy, erős, magas, a vi- pedig hangutánzó ősgyök, mint a vi-dám, vi-csorog, vi-adal, vi-rág, vi-rrad, stb. szavakban, s a jelentése eredetileg valamilyen hirtelen feltörő érzelem.

 

"forgószél:  khar salkhi ------  azaz KÖRSZÉL"

Ez (lenne) a hab a tortán!

Csak az a baj, hogy a khar jelentése a nézéssel kapcsolatos: kharakh=nézet, Bi kharj baina=nézem,

a kör=toirog, a kerék=dugui, a kerek is =dugui  A  forog=ergedeg, a pörög=ergedeg, a kering=ergelddeg.

Így nem tudom, hogy lehetne a körrel összehozni...

Tanácsolni tudom, érdemes a gyökök (szavak) önálló jelentését is megnézni. (a kínaiban az egyes betűk jelentését, ha több betűből áll a szó)

 

A sör viszont okés...