Erre a válasz független Mexikótól. Ha multinacionális cégnél bérelsz (amiket például a közvetítőoldalakon találsz) általában kreditkártya az előírás. Magad is könnyen ellenőrizheted a „fontos információk” vagy a „bérlési feltételek” gombokra nyomva. Ha azt írják, hogy az kell, akkor azt (megint csak „általában”) „szigorúan is veszik”. Aztán előfordul, hogy anélkül is kiadják a kocsit, de erre nem érdemes számítani, ha mondjuk ellenkező esetben ott toporzékolsz Merida-külsőn.

Ha hajlandó vagy (általában  többszörös áron) a pultnál, a kölcsönzőcéggel megkötni a kiegészítő biztosítást, akkor eltekinthetnek a hitelkártyától, de az garantáltan drágább lesz, mintha itthon (akár ingyen) szereztél volna egy hitelkártyát (mindennek semmi köze ahhoz, hogy mennyi lóvé van a debitkártyádon).

A helyi vállalkozások (általában) nem kérnek hitelkártyát, viszont (ne szóismételjünk, legyen „legtöbbször”) nem is lehet náluk az önrész kizárásával biztosítást kötni (kivétel pl. a Kanári-szigetek két családi vállalata), többször lepattantabb, sok km-es, megbízhatatlan autókat adnak, stb. Mexikóban viszont a multikat franchiselő helyi maffiózók a megbízhatatlanabbak (Google-térkép – a kiszemelt helyi irodára bökj rá – az iszonyatos értékeléseket meg olvasd el), nagy gonddal ki lehet választani ezért a helyit, ahová nem kell hitelkártya, de még az abroncs futófelülete is tartalmaz legylább egy-két századmilliméter minta-emléket.