"Mivel hangutánzó, ezért rokona a pukkanás."

Még nem tudom, hogyan és milyen hangot utánoz a "fe" gyök, de az biztos, hogy nem pukkan, mert ez egy másik hangsor, s így más természetes hangot utánoz. A fúj, súrol, ropog, ciripel is más hangokat utánzó szavak, mégsem rokoníthatók egymással csak azért, mert mindegyik hangutánzó.

A C-F ezt írja:

"A Cz-Fo szerint a fekéllyel és a fakadással meg a pukkanással rokon a szó."

A pukkanással csupán annyiban lehet rokon, hogy eredetileg esetleg (de nem biztos) mind hangutánzó, de ezen az alapon a ciripel is rokona a feketének, mert az is hangutánzó?

A fe- ősgyök a felfelé törekvéssel, fentlévőséggel kapcsolatos. (fent, fel, fed, stb) Ez a jelentése igekötőként is és sok más szavunkban is ugyan ezt a jelentést hordozza: Fa › felfelé tör, 

fed › valami fölött van,  fakad › felfelé igyekszik.

Persze, van ellenpélda is: pl fekszik. Lehetséges, hogy a fekvőhely a fán (fent) volt, mikor kitalálták rá ezt a fogalmat, mert ott voltak az emberek biztonságban. A fekély meg már ennek a szónak a "továbbgondolása" mert egy szétterülő, fekvő dolog. Noha lehet felfelé/kifelé törő is, ha éppen ezekre a tulajdonságaira asszociált a szó alkotója. Neki ez a kép "ugrott be".