Valamikor a 80-as években egy csomó kubai jött dolgozni Magyarországra, s mi ott Dunaújban kaptunk belőlük vagy ötvenet. Férj tanította őket margyarra, s hát nem volt könnyű dolga. A számolásoz a rengeteg aprópénzét használta. Amit a szünettben is lazán a tanári asztalán hagyott. A szünetről visszatérve látta, hogy lába kélt a filláreknek::))Mivel már akkor :::))sem volt minden tanterem légkondival felszerelve, az ajtót tárva hagyták, amit a leleményes kubaiak a köpésükkel remekül megcéloztak, s ha köpésvilágbajnokságot rendeztek volna., tuti lett volna az övék  világkupa.

De a vasműs főnököknek nehezebb volt a dolguk. Dél körül ugyanis minden kubai eltűnt egy kis szunyókálásra, s csak annak végeztével jöttek elő. Még meg sem indult a nyelcvtanfolyan, a bassza meg és a picsa szavunkat teljes nértékben sikerült elsajátítaniuk.

De végül is az apja kedveltette meg Messivel a spanyol nyelvet. Ma is az a fő kenyere. Odakint elvégezte a spanyol- német szakot, de senki nem akar németül tanulni., A migráns gyerekek nagy része spanyol anyanyelvű, s ő (Messzi) a kapocs a szülők és a suli között.

De most haza készül jönni Messzi egy egész hétre!!!!Majd nyáron többre is Messzivejjel. Aki nyugdíja s lett, s az életét a festés    teszi kerekké.

Nem is ezeket akartam írni:)). De ez lett belőle:::))