Mindazok megszabadulnak a gonoszság uralmából, akik követik Isten vezetését, és megelégszenek Isten kegyelmével.

Az Isaias 58,6-7 és a Máté 25,31-46 versek alapján Isten akaratának a teljesítése az irgalmasság cselekedeteinek a teljesítésével kezdődik. Az apostoli szolgálat vállalása pedig már annak a tudatával is megkönnyíti az Isten kegyelmével való megelégedést, hogy a megtestesült Fiú Isten által személyesen elindított szolgálatban vehetünk részt. Ezért is tartják az apostolok túláradó kegyelemnek (ὑπερεπερίσσευσεν ἡ χάρις - hyperkegyelemnek) Jézus Krisztust (Róm 5,20).