Tegnap megnéztem az Ember, akit Ottónak hívtak című amerikai filmet. Tudtam, hogy ez a film az Ember, akit Ovénak hívtak című svéd regényből készült, ebből már volt egy remek, szintén svéd film, Töredelmesen bevallom, fenntartásim volta, az ilyen újra feldolgozott filmek iránt, szerintem nem alaptalanul. Hamarjában csak pár ilyen jut eszembe.

Magas szőke férfi felemás cipőben =  Magas barna férfi felemás cipőben

A balfácán = Tiszta szerencse

Három férfi meg egy mózeskosár = Három férfi meg egy bébi

Egy indián Párizsban = Vadonból vadonba

Egy ember az örökkévalóságnak = Egy ember az örökkévalóságnak.

Állítólag az amerikaiak nem szeretnek feliratokat olvasgatni, a szinkronizálás meg nem nagyon terjedt el. Ez utóbbi ismeretében sem értem, az utolsót miért is kellett újraforgatni, hiszen az eredeti angol film volt, Az első három viszont francia. Mindkét variációt láttam, de mindig az első, az eredeti volt a jobb. Átdolgozva valahogy kiveszett belőle a franciás szellemesség, az eredetiség, a lendület, még akkor is, ha szinte szóról-szóra vették át a párbeszédeket, csak éppen kicsit változtattak a háttéren. Ezért aztán részint örültem, hogy már Svédországra is kiterjedt az érdeklődési körük, részint nem is nagyon akartam megnézni ezt a változatot. Viszont egy kritika agyon-visza dícsérte, ezért aztán rászántam magam a mozilátogatásra. Nos, nem kellett csalódnom!  Nem, nem azt állítom, hogy jobb volt, mint az eredeti, de felért vele! Jó, itt nem Pakisztánból vagy honnan jött a bevándorló nő, hanem Mexikóból, nem két svéd autó, illetve rajongói között folyt a háború, hanem két amerikai között, de ez – legalábbis számomra – elfogadható változtatás. Maradtak a karakterek, maradt az alaphelyzet, és a humoros helyzetek és dialógusok,

No meg a lényeg: Tom Hanks, aki valósággal lubickolt a szerepében!  Igaz, időnként itt is túloztak picit, például már engem is bosszantott, hogy Marisol annyira indiszkréten kérdezősködik, amikor jól érezhető, hogy Ottó nem neki akarja kiönteni a lelkét. Az viszont nagyon is jellemző, hogy amikor egy férfi elszédül, és a metrósínekre esik, mindenki azonnal filmezni kezdi! Az egyetlen, aki utánaugrik, az Ottó! Igaz, ő már megint öngyilkos akar lenni, de megint nem sikerül. Viszont ő lesz a nap hőse! Bár nehezen veszi tudomásul, de végül rájön, hogy ennek és a közösségenk igenis vannak előnyei!

Be is fejezem, de mindenkit arra buzdítok, hogy ha szereti Backman könyveit, nézzem meg ezt a filmes variációt is, megéri!