Balekfeladatként fenntartom a topikot.
ERDÉSZ HIMUSZ
Erdész vagyok, csöndes tanyám erdő mélyében áll,
Hová csak farkas és madár szelíd kis őz talál.
Feledve rég a külvilág, csendes az életem.
És mégis megsebzé szívem az égő szerelem.

A bíbor színü alkonyaz terólad mond mesét.
Neved dícséri a madár, ha zengi énekét.
Ábrándos álmokat mesél az esti csönd s magány...
Epedve súgom nevedet minden bús éjszakán.

Bükkfák smaragdja sápadoz halk őszi lombokon.
Ha ballag már a vén idő az ősi lombokon.
Eltávozóban int felém szerelmem s életem.
Örökre nyugodalmat ád az erdő énnekem.