Csupán?

Számold ki, mennyi ideig tartana odaérni!

Tartósan az ember aligha élhet súlyos károsodás nélkül 1g-nél lényegesen nagyobb terhelés mellett. És a 10 fényévnyi út kb. 6 évig tartana akkor is, ha az első felében nagyrészt 1g-vel gyorsítana, majd a második felében nagyrészt 1g-vel fékezne. (A fel meg leszállás nagyobb gyorsulású rövid időtartamaitól most eltekintve.)

Ennyi idő alatt az összezártság, a mozgáshiány okozta mentális elfajulások, az izomrendszeri leépülés, a táplálkozási zavarok mellett számolni kell nagy kozmikus sugárzási ártalmakkal is. Még a Mars-utazás pár hónapja, egy éve alatt is ez az egyik legnagyobb kockázat. Jórészt ennek megoldatlansága miatt nem fogtak bele eddig komolyabban, noha a holdra-szállás idején a NASA még 1982-re jósolta.

És az Alfa-centauri a legeslegközelebbi bolygórendszer, arra pedig nagyon kicsi az esély, hogy épp abban találunk bármi, számunkra élhető környezetet. A többi közeli rendszer pedig már legalább emberöltőnyi útra esik.

Itt a Földön valami apokaliptikus katasztrófának kellene történnie ahhoz, hogy az emberiség ilyen tortúrákra kényszerüljön.

És akkor még nem is beszéltünk arról, micsoda mennyiségű energiára kellene hozzá, hogy egy megtelepedni képes kolóniát és felszerelését szállító űrhajót gyorsítson meg fékezzen éveken évtizedeken keresztül.

Ettől sokkal egyszerűbb, kellemesebb, olcsóbb, veszélytelenebb dolog, élhetően tartani a Földet. Ráadásul még érdekesebb változatosabb tevékenység is, nem ennyire egyirányú utca. Aminek során visszafordíthatatlan expedícióra kell vállalkoznia mindenkinek, aki túl akar élni.

És én nem vagyok annyira pesszimista a Földi élet hosszú távú fennmaradását illetően, mint a zöld aktivisták. Szerintem bármi éghajlati változás, túlnépesedés, környezetrombolás, háború, vagy energiaválság sokkal tűrhetőbb körülménynek látszik, mint bármi csillagközi migráció. Arra legfeljebb végső elkeseredésében szánná rá magát az emberiség.