Az ún. Mississippi-kultúrák a Kr. u. 13. sz. első felében élték a virágkorukat, majd kb. 1250-től a nagy részük hanyatlásnak indult, amit népességcsökkenés, elvándorlás és a társadalmi komplexitás csökkenése jellemzett.

A hanyatlási folyamat okai máig nem tisztázottak, valószínűleg a klíma hidegebbre fordulása, járványok és éhínségek lehettek a fő okok, egyes helyeken a folyók áradása is.

Ézek a délkeleti társadalmak épp csak kezdtek magulhoz térni, amikor Pánfilo de Narváez és Hernando de Soto spanyol hódítók expedíciói nyomán az 1530-as, 1540-es években óriási méretű járványok söpörtek végig a térségben, 65-90%-os népességcsökkenést okozva.

Ezután a 17. sz.-ra, annak is a második felére kezdtek újra magukhoz térni és újraszerveződni, szakértők szerint a csirokik, maszkogi kríkek, csaktók, csikaszók és más, a térségből ismert törzsek életmódja és kultúrája ekkorra alakult ki olyanná, amilyennek az első brit-amerikai és francia gyarmatosok és telepesek megismerték.