Nem hibáztatlak. Én a jógát úgy gyakorlom, ahogy senki más, akit ismerek.
A gyakorlás közbeni tapasztalataimból, a mai mesterek előadásaiból és a jóga írásaiból alakult ki a gyakorlásom.

Le van írva a jóga Patanjaliban és a HYP-ban. Ezeket vagy ismeri vki, vagy nem, vagy elhiszi, vagy nem. Ha vki nem is ismeri, és nem is hiszi,
akkor, hogyan vagy miért gyakorol komolyabban jógát?

 A jóga önmagában egy filozófia is. Nincs szüksége Védantára, Advaitára, semmire, önmagában teljes filozófia.
 
 Nem vagyok géniusz a jógában, nem hiszem, hogy újat fedeztem fel. Úgy gondolom inkább, hogy aki elért valamit a jógában, azok nem verik nagy dobra, sőt, szándékosan
 vissza tartanak olyan kulcs információkat, amik segítenék a másikat. Lefordítva, nem szórják az aranyat a nép közé. Legfeljebb az ezüstöt. Beszélnek az aranyról is, de nem különböztetik meg a vastól a beszédjükben, és a többség nem is tudja megkülönböztetni. A gyémánt pedig nagyon el van zárva, azt csak a legközelibb emberek kapják meg, szerintem.
 
 Qi Gong-ban ez nyílt dolog számomra, látom, hogy a mester vissza tartja az információt, mert ő is nagyon nehezen szerezte meg, és ő is nagyon lassan adja ki a lényeges
 kulcsokat. Vannak dolgok, amiket csak egyszer mond el. Aki nincs ott, vagy elfelejti, az nem biztos, hogy mégegyszer hallani fogja. Ez tulajdonképpen a tudás átadás hagyománya, ahogy látom. Valószínű ugyanez a helyzet a jógában is, de mivel ott a jóga mestert csak 5 évente látja az ember, és nem olyan közvetlen vele a kapcsolat, ezért ez a titkolózás nem annyira nyilvánvaló.