Nem tudom, hol a apradicsom. Csak azt tudom, hogy hol volt... Mindig csak akkor veszem észre, hogy ez is egy kis darabka boldogság volt, amikor már nincsen...
Van egy olyan érzésem, hogy valami ilyesmi történik a kiűzetésnél is. Mindig csak a kapuból (talán a Tiedből, Mumus) visszafordulva látjuk, hogy honnan zavartak ki valamilyen számunkra bagatellnek tűnő apróság miatt.