Miért használnak hidrogént az acélgyártásban?
Jelenleg a hidrogén alkalmazása az acéliparban nagyjából két szempontra osztható: (1) redukálószerként a vas-oxid redukálására , főként a BF gyártási folyamatában és a gázalapú közvetlen redukciós vas (DRI) folyamatban; (2) tüzelőanyagként fűtéshez, beleértve a szinterezési segédanyagot, a raklapozást ...
Lehetséges a zöld acél?
Átlagosan csaknem két tonna szén-dioxid (CO₂) kerül kibocsátásra minden tonna megtermelt acél után. Ez a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 7%-át teszi ki. ... Az úgynevezett „zöld acél”, amelyet szén helyett hidrogénből állítanak elő, hatalmas lehetőséget jelent Ausztrália számára.
A tanulmány szerint a szélgép alapozásához 1176 tonna betonra van szükség, azaz fajlagosan, 1 kW beépített teljesítményre nézve ez 392 kg/kW betont jelent.
Az acélszükséglete 276 tonna, fajlagosan 92 kg/kW. Magyarországon egy lakosra kb. évi 4 000 kWh fogyasztás jut, így célszerű ennek az energiamennyiségnek szerkezeti anyagszükségletét megnézni különböző erőművek esetén.
Vagyis 1 SZÉLGÉP alapból csak az acélszerkezete révén a FÖLÉPÜLÉSÉVEL máris 276*2= 552 tonna CO2-t rakott a levegőbe.