Ami van, hogy kikötöttünk a régi pszichológus hölgynél, aki most másfél héten belül harmadjára fogadta (és nem mellesleg a hiányzásait is leigazolta, - egy stresszel kevesebb). A kineziológiát elvetettük. Ha nyitott épp rá, beszélgetünk, amúgy meg küldözgetek neki mindenféléket, a stresszkezeléssel kapcsolatban, meg zenéket, irodalmat, ami talán eltereli a figyelmét arról, ami bántja, meg esetleg segít ellazulni, elaludni.

Emellett érezhetően kepeszt: igyekszik foglalkoztatni magát, ha rövid időket is, de rajzol, olvas, tormázik, emberek közé megy, meg levegőre, szóval fájás ide, oda, azért erőlteti magát. Ez jó. De azért lassú menet.