Természetesen Robertéknak is jobban esik, ha azt látják, hogy megőrül az olyan számokra a közönség, melyek pörgősebbek, viszont hidd el az együttérzést, és a tisztelettel való könnyes, mosolygós, vagy épp cudar gonddal teli arcokat nézve ugyanúgy átélik...sőt, a dalok súlya miatt mikor ilyen együttérzeseket ott elől meglátszbaz bizony szíven üt téged is, mint előadót, és te nem csukolhatsz meg közben tartósan...nem lehet ez könnyű sosem szerintem.

Azért egy Endsong után pl. nekem, mint írtam is pofám nem volt visszatapsolni!

Az E1 tehát rajta múlt, mint írtam én ilyen hamar biztosan nem bírnék visszajönni, pláne nem egy másik szívfacsarósra.

Az E2 már nekik ehhez képest egy lelazítás, es a sok gyorstalpalós meg dolgozzon is meg érte...ez most egyébkéntis egy ilyen turné...súlya van, mondanivalója van, sőt talán elő lemezbemutatónak is felfogható.