Elolvasta!
És elolvastam én is, amit írtál.
De akárhányszor ismételgeted, nem igaz, hogy:
"nem vették figyelembe a sokkal sokkal stabilabb H2-t"
"a molekuláris hidrogén . . . a sötét anyag"
De figyelembe vették. Sőt figyelembe vették még az ionizált H+3-at is, ami a csillagközi felhőkben lévő molekuláris hidrogénből keletkezik a kozmikus sugárzás hatására. Tudjuk például, hogy ez a világegyetem egyik legnagyobb mennyiségben előforduló ionja.
A kölcsönhatásaik alapján feltérképezték az összes olyan anyagtípust, ami részt vesz bármi anyagi kölcsönhatásban a gravitáción felül is. De az így talált anyag átlagos sűrűsége még mindig csak 4%-a annak, aminek pusztán a gravitációs hatásai észlelhetők. Akár a galaxisokra átlagolunk, akár a galaxis halmazokra, akár az ezek feletti struktúrákra.
Ezt a kölcsönhatásokat nem (vagy csak jelenleg kimutathatatlanul gyengén) produkáló, de gravitáló anyagot nevezték sötétnek.
A molekuláris hidrogén nem ilyen, hisz a sugárzását illetve az elnyelését eddig is mérni tudtuk.
